Seite - 566 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

566 kivesztét, minthogy, nem is szólván e faházikók festőiségéről, az a jó tulaj- donságuk is megvan, hogy télen melegebbek, nyáron meg hűvösebbek a kőházaknál, kővel lenyomtatott lapos födelük pedig négyszer olyan soká tart, mint a mostanában kedvelt meredek zsindelytetők. A királyi parasztok területén a faházak majdnem mindenütt külön-külön, mindenik teleknek a közepén állanak s kis tornyocskák emelkednek a tetőiken, melyeknek harangocskája a messze terjedő földeken munkáló háznépet ebédre szólítja, zivatar idején pedig a villámcsapás ellen szól, halálesetkor meg lélekharang- ként csendül meg, továbbá nagy szerencsétlenség, pl. tűzvész, jégverés, stb. alkalmával segítségre hívja a szomszédságot. A népviselet a Cseh-erdő vidékén évekkel ezelőtt még nagyon hasonló volt a bajor, tiroli és stájer felföld lakóiéhoz. A férfiak, kivált a Cseh-erdő éjszaki részén, fekete bőrből való, térdig érő nadrágot viseltek, melynek bal zsebében ki-ki magával hordta az evőeszközeit. Ehhez fekete vagy violaszínű posztó vagy bársony zekét, kiválóbb ünnepeken piros selyem mellényt is öltöttek, a melyen két sor ezüst pityke fénylett, a nyakukra pedig könnyeden kötött piros selyemkendőt csavartak. Az ünneplő harisnyáik fehérek voltak s rövid bőrszíjakkal szorították meg a térdük alatt. Köznap a férfiak kék harisnyában s térdig érő szárú csizmában jártak, melyeknek alul ránczos szára azonban rendesen csak a lábikra közepéig ért föl. Télen a nagy hóban, vagy az egyébként is nehezen járhatókká vált útak miatt jóval hosszabb szárú s egész a czombjuk közepéig érő csizmát húztak. Viselték még az elől nagy csattal ékes tüszőt is, melyben a pénzüket, kivált a nagyobb mennyiségű ezüst pénzt tartották. A kalapok régebben magasabbak voltak, mint ma, s kikanyarítottabbak; ékességül egy kis művirág-bokréta volt rajtuk. A kalap körüli fekete szalag hátúi két véggel s aranyrojttal ékesen csüngött le a kalap széléről egészen a vállukig. Templomba menvén, vagy hivatalos járatban a paraszt bokáig érő s fölálló gallérú posztó kabátot, télen pedig kettős gallérú nehéz köpönyeget viselt. A térdig érő bőrnadrágon és az övön kivűl az öltözék többi részei csekély változással még ma is szokásosak, a rövid bőrnadrág helyett azonban ma sarkig érő posztó nadrágot viselnek. A vőlegény kalapját itt-ott még ma is rozmaring bokrétával díszítik, melynek az ágacskáin aranyszálak, kis madáralakok, arany-lemezkék és csinos művirágocskák ékeskednek. A férfiak viseletéhez hasonlóan a nőké is több átalakúlást szenvedett az újabb időben. Azonban, mint hajdan, még ma is viselik a fekete, vagy