Seite - 573 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

573 A höritzi passió-játék. Az imént leírt bibliai jelenet csak szerény kísérlet az ember bűnbeesésének és Jézus ezzel összefüggő magasztos tragédiájának ama nagyobb szabású színrehozatalához képest, a mely a höritzi passio-játék- ban átdolgozott szöveggel és teljes színpadi fölszereléssel csak 1893-ban került először előadásra. Pedig eredetileg már jóval régibb időből származik. Szövegének alapvető részét 1816-ban szerkesztette egy egyszerű takács, a höritzi Gröllhesl Pál, Cochems páternek akkoriban igen népszerű könyve, a „Krisztus nagy életeu nyomán. 1816-tól 1840-ig Höritz mezőváros lakói e darabot jelmezek nélkül, csupán az ünneplő ruháikban játszották. Idővel azonban e több évi szünet után újra meg újra ismétlődő előadások mind kerekdedebbek és színszerűebbek lettek, kivált mióta egy műkedvelő-társaság vette kezébe a rendezésüket. E társúlatot Tahedl Venczel alapította; a játék szövegét pedig, a mint az a mostani előadások alapjáúl szolgál, Ammann J. J. tanár dolgozta át a Cseh-erdő-szövetség megbízásából. Ennek az egyesületnek az elnöke, a budweisi Taschek József vezette az 1893. évi nyáron tartott nagy előadások további előkészületeit. A darabba szőtt énekeket és a zenei kíséretet újonnan hangszerelték; az előadások számára villamos világítású és 1.500 néző befogadására elég téres színházat építtettek, kellő díszletekről és a zenekarban egy nagy orgona fölállításáról is gondoskodtak s állandó színigazgatót neveztek ki. Minden költséget a Cseh-erdő-szövetség fedezett. Az így kibővített és fölszerelt passio-játékot aztán kiválogatott höritzi lakók- kal betaníttatták és szép sikerrel elő is adták. Az előadásokra számos bel- és külföldi néző sereglett össze, s a színre került bibliai képek, úgy a Krisztus életét és halálát megelőzők, mint a kínszenvedés történetét ábrázolók hatása mélyen megindító volt. A Cseh-erdő német vidéke e nagyobbszerű és sikerűit nyilvános színi előadásokban újabb érdekességre és maradandó vonzóerőre tett szert. Mária-tisztelet. A Cseh-erdő lakosságának jámbor vallásos érzülete még számos jelenségben nyilvánúl. Ilyenek a buzgó templomlátogatás, a házi ájtatosságok, a mezei kápolnák állítása, valamint a határjelekűl, vagy útszélen ékeskedő aranyozott keresztek. Még a legfélreesőbb erdőzugokban is Krisztus- és Mária-képek láthatók egyes fák derekán, csaknem benőve a mohától és gályáktól. Nagy számmal vannak olyan szent képek is, a melyek valami szerencsétlen eset emlékjelei. A Mária-tisztelet különösen igen mélyen belé van a nép lelkületébe gyökeresedve és sokféle templomi, meg házi ájtatos- ságban, valamint körmenetben és búcsújárásban nyilvánúl.