Seite - 601 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2

601 háborúk és a cseh fölkelés utáni időkben. A hol az egy törzsből eredt s ugyanonnan beszármazott telepedők már régebben laktak együtt sűrűbb tömegben: ott a bárhonnan közéjük került újabb jövevények, a mennyiben csak szórványosan költöztek be, csakhamar hozzájuk simúltak; csakis ott őrizték meg ez újabb bevándorlók új lakóhelyükön is őseik szokásait és nyelvét, a hol nagyobb tömegben váltak ki másféle törzsből, mint a minő közé telepedtek, s ily helyeken a német vidéken belül is egyes nyelvszigetek alakúltak, melyek még ma is fölismerhetők. A németség határvonala ma az ország belseje felé a következő helyeken húzódik át: Eisenstein, Cachrau, Neuern, Neumark, Wassersuppen, Bischof- teinitz, Mogolzen, Kapsch, Staab, Dobfan, Littitz, Nürschau, Malesitz, Tuschkau, Wscherau, Netschetin, Manetin, Scheies, Jechnitz, Kolleschowitz, Postelberg, Liebshausen, Trebnitz, Theresienstadt, Gastorf, Wegstädtl, Dauba, Hirschberg, Hühnerwasser, Oschitz, Liebenau, Reichenau, Tann- wald, Rochlitz, Hohenelbe, Arnau, Pilnikau, Gradlitz, Trautenau, Starkstadt és Braunau; itt a nyelvhatár átlépi az országhatárt; majd megint azon belül kerülve, Giesshübel, Rokitnitz, Wichstadtl, Grulich, Riedersdorf érintése után ismét kikanyarodik; odább Landskron, Lichwe, Michelsdorf, Schirmdorf, Strokele, Karlsbrunn, Dittersbach, Brünnlitz és az országhatár; aztán Schrittenz, Heiligenkreuz, Simmersdorf és megint az országhatár; majd Schamers, Neuhaus, Neubystritz s ismét az országhatár; végűi Julienhain, Gratzen, Beneschau, Kaplitz, Krummau, Groschum, Prachatitz, Sablat, Winterberg, Bergreichenstein, Hartmanitz és Eisenstein következik. Budweis, Böhmisch-Aicha, Paka és Sehndorf-Weska körűi német nyelvszigetek vannak, s itt meg kell még említenünk az ország belső részeiben lévő s néhol igen tetemes német kisebbségek területeit is, minők Prágában, Pilsenben és még sok más cseh városban vannak. Majdnem egyenesen délkelet, délnyugat, éjszaknyugat és éjszak-éjszak- kelet felé irányúló vonalak e német nyelvterületet négy nyelvjárás-vidékre osztják. A Stecken és Neuhaus közötti cseh sáv, a Schützenhofen- és Eisensteintől az országhatárig húzódó vonal, továbbá egy hosszabb Jechnitz- Kolleschowitz, Lubenz-Rudig, Waltsch-Pomeisl, Duppau-Maschau, Warta- Klösterle, Schlackenwerth-Joachimsthal, Lichtenstadt-Abertham, Neudek- Bärringen, Schönlind-Frühbuss, Schönbach-Grasslitz között, nemkülönben az Oschitz-Liebenau, Wartenberg-Reichenberg, Grottau-Kratzau közötti harmadik vonal négy szeletre osztja a területet, melyek közül a déli a bajor- Cs. 76