Seite - 21 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

21 Már 1783-ban színre került a Wahrs-féle német színmű- és operette- társúlat előadásában, a Nostitz gróf építtette új „Nemzeti színháziban Mozart „Szöktetés a serailból" czímű operája, melyet a közönség oly nagy lelkesedéssel fogadott, hogy Mozart életírója, NémeCek, szemtanúként azt mondhatta e fogadtatásról, hogy „olyan volt, mintha mindaz, a mit addig hallottak és megismertek, nem is lett volna zene!" Midőn 1786-ban a Bondini-féle olasz opera-társaság is ép oly fényes anyagi, a mily nagy művészi sikert aratott a „Figaro lakodalmáéval, Mozart a hozzá intézett meghívásnak engedve, 1787 január havában ellátogatott Prágába s ott személyesen is meggyőződhetett az iránta nyilvánúló határtalan lelkesedésről. A nagy művésznek e látogatása korszakot alkotó eseménynek vehető Csehország zene történelmében, még pedig nem csak annyiban, hogy a mester ebből az alkalomból írta Prága számára „Don Giovanni "-ját, a mely 1787 november 29-én került első előadásra, hanem azért is, mert ezentúl Mozartnak és műveinek tisztelete maradt az a vezércsillag, melynek nyomában Cseh- országnak nem egy zenei nemzedéke haladt. Mozart iránti rajongó tisztelete nemcsak a zenekedvelés, hanem egyáltalán a szellemi haladásért való őszinte lelkesedés jó hírét is megszerezte a cseh fővárosnak a múlt század vége felé. A „minden operák operájá"-nak vezérkönyvét különben Prágában a mester már csak befejezte, még pedig a Bertramka-villában, * a Dusek művészpár nyárilakában, a kik a legnagyobb szeretetreméltósággal igyekeztek a Prágá- ban való tartózkodást Mozartra nézve a lehető legkellemesebbé tenni. Dusek Xav. Ferencz, a jeles zongora-művész (született 1731-ben, a Königgrätz melletti Chotéborkyban, meghalt 1799-ben Prágában), előkelő szerepet vitt a cseh főváros zenészetében; felesége, a prágai születésű Hambacher Jozefa pedig, kortársai közül sokaknak s köztük a vele már Salzburgból ismerős .Mozartnak ítélete szerint is, egyike volt azon idők legelső énekesnőinek. 1791-ben ismét Mozart egy újabb művének, a „La Clemenza di Tito"- nak (Titus kegyessége) bemutatására került a sor, melyet II. Lipót koroná- zási operájáúl írt s szeptember 6-án, már halálos betegsége csíráját magában viselve, vezényelt a mester. Nem sokkal utóbb a „Cosl fan tutte"-vel ismer- kedtek meg a prágaiak, de még mielőtt Mozart utolsó operáját, a „Varázs- fuvoláit meghallhatták volna, már a mester halálának híre érkezett hozzájuk. E villa most már évek óta a Popelka család birtokában van, mely kegyelettel gondoskodik a Mozart lakta szobáknak eredeti állapotukban való föntartásáról s a villa körüli kertet is a mesterhez méltó emlékkel díszíttette.