Seite - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

24 kik közül némelyek a külföldön is szép állásokba jutottak, mint Túrna és Zach, a honi zenére azonban valamennyi közül a legnagyobb hatású Seger József Nándor Norbert (1716—1782), ki a Melnik melletti Repínben született, de tanuló éveitől kezdve mindig Prágában működött, hol csak- hamar a legkiválóbb orgonaművésznek ismerték el és számos tanítványt gyűjtött maga köré. E művészek csoportjához tartozik még Habermann Ferencz W. is, jóllehet sok időt töltött külföldön, előbb tanúlmányúton, majd meg Condé herczeg és a toscanai nagyherczeg szolgálatában. 1743 óta azonban a derék művész (a ki 1706-ban született Königswartban) hazájában működött, mint templomi karmester, még pedig harmincz évig Prágában, aztán meg Egerben, hol 1783-ban halt meg. A legtovább tartó hatást azonban műveivel a XVIII. század egyházi zeneszerzői közül kétségtelenül a nagytehetségű, élénk formaérzékű és szer- fölött termékeny Brixi Xav. Ferencz gyakorolta, a kit 39 éves korában (1771-ben) ragadott el a korai halál a Szent Vitus székesegyháznál viselt karmesteri állásából. Miséi még ma is nevezetes részét teszik számos cseh- országi templom zeneműsorának. Meg kell még említenünk Brixi második utódját, a ki száz évvel ezelőtt Prága vezető szerepű zeneművészei közé tartozott, Kozeluch (Kozeluh) János Antalt (1738—1814), Kozeluch Lipót- nak, az ismert bécsi udvari zeneszerzőnek unokabátyját és tanítóját, a kivel őt különben nem egy kortársa egészen egy rangba állítja. Csehország lakossága mindenekelőtt a hangszeres zenére való rátermett- ségének és a zene buzgó ápolásának köszöni legszélesb körben elismert . hírét. A XVIII. században igen sok cseh zeneművész próbált hazáján kivűl szerencsét s közűlök elég sokan teljes mértékben föl is találták azt, a mit kerestek. A Prágában élő művészek sorából a legnevezetesebbek egyikét, Dusek Xavér Ferenczet már említettük; számos tanítványa közül leginkább kiemelendő Maschek Venczel Vincze (1755 —1831), a derék zongora- és harmonika-művész. A múlt század legnagyobb zongoraművésze azonban, a ki Csehországból indult világgá, kétségtelenül Dusík János László volt, kinek a nevét rendesen Dussek-nek írják.* Több helyütt nyerte kiképzését, V így mindenekelőtt Caslauban, hol 1761 február 9-én született, majd Iglau, Kuttenberg és Prága voltak tanúló éveinek állomásai, fényes hírnevét pedig egész Európán keresztűl-kasúl tett művészi útazásain szerezte, melyekből * A Dusík (Dussek) és Dusek (a régi cseh helyesírás szerint ezt is írják Dussek-nek) művész- családokat jól meg kell egymástól különböztetni.