Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

30 De utóbb minden jóra fordult. A zenei szükséglet a társadalmat arra ösztönözte, hogy önerejéből segítsen az érzett hiányokon, s rövid pár év alatt három kiválón nevezetes esemény követte egymást, a melyek új alapokra fektették Csehország zeneművészetét: 1803-ban megalakúlt a prágai zene- művész-egyesűlet („Tonkünstlersocietät"), 1807-ben az 1798 óta nemességi színházban megszűntek az olasz opera-előadások és 181 l-ben megnyílt a conservatorium. Az első lépés a hivatásos zenészek társadalmi és anyagi helyzetén akart javítani. E zenészek legjelesebbjei Sporck János Venczel gróf védnöksége alatt a bécsi hasonló egyesület mintájára megalkották a még ma is fennálló és jótékony működésű zeneművész-társúlatot, a melynek tulajdonképeni czélja elaggott tagjainak és az elhúnytak özvegyeinek, árváinak segélyezése. E czélra első sorban az egyesület tagjaitól előadandó oratoriumok és hang- versenyek jövedelmének kell vala szolgálnia. Működését az egyesület méltó- képen kezdette meg, 1803 húsvétján előadván Haydn „Teremtés"-ét, a mely után karácsonykor az „Évszakok" s az azutáni húsvétkor Händel „Messiás"-a következett. Mint Bécsben, úgy Prágában is Haydn két oratoriuma hajtotta a legnagyobb jövedelmet, s csak a köteles hála kifejezése volt az egyesület részéről, ha 1853-ban ünnepelt ötven éves jubileumán egyéb nagy mesterek és mulandó hírnevű divatos szerzők műveinek sorozata után a „Teremtés" előadása koronázta meg ez ünnepélyt. A társúlat hangversenyein, melyeknek eleinte „akadémia" volt a nevük, honi szerzők ugyan sűrűn léptek föl egy- házi és világi műveikkel, de az oratorium terén való eredményesebb alkotásra mégsem igen érezték magukat indíttatva. Mindjárt a legelső oratorium-előadások, a melyekkel a zeneművész- egyesűlet a nyilvánosság elé lépett, azt a nagy fogyatkozást tették igen felötlővé, hogy Prágának nem volt a kor színvonalán álló zenekara. Ezt egész nyiltan be is vallották a föntebb idézett szavakkal egy nyilvános fölhívásban. Ezt Wrtby F., Sternberg F., Nostitz János és Frigyes, Clam-Gallas K., Pachta J., Klebelsberg F. és Firmian K. grófok aláírásával 1808. április 25-én intézték Csehország zenekedvelőihez, egy zenepártoló egyesület alapí- tását sürgetvén, melynek legközelebbi czéljáúl egy jó és a korszerű követel- ményeket kielégítő zenekar szervezését tűzték ki, további föladatáúl pedig azt, hogy növendékek kiképzése által az ily zenekarban idő folytán megüresedő helyek mindenkor alkalmas utódokkal legyenek betölthetők. Az egyesület Nostitz János gróf elnöklete alatt alakúit meg s nem sokára már annyi tőkével