Seite - 36 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

36 opera-el'd adásokról, a mikor ugyanis a színház részérói nagy előzékenységgel támogatott műkedvelők vették kezükbe az ügyet. Az első előadáson (1823 decz. 28.) Weigel „Svájczi család"-ja került színre, s a közönség oly nagy lelkesedéssel üdvözölte e kísérletet, hogy az a cseh nemzeti törekvésekre nézve maradandó emlékű művészeti eseménynek tekintendő. Nem sokkal utóbb ez elsőt újabb, nem kevésbbé sikerűit próbálkozások követték, melyekben mind nagyobb részt vettek a rendes operaénekesek. Színre kerültek egyebek közt a „Vízhordó", a „Bűvös vadász", „József és testvérei", „Don Juan", sőt Rossini operái is cseh nyelven, a min fölbuzdúlva, Chmelensky J. K. költő és Skroup (Skraup) Ferencz jogász és műkedvelő zenész (szül. 180l-ben, a Chrudim melletti Vositzban, meghalt 1862-ben Rotterdamban) nekibáto- rodtak egy eredeti cseh opera írásának. Ez az első cseh zenedráma az 1826 február 2-án nagy örömújjongással fogadott „Dráteník" (A drótos) czímű víg opera volt, melynek szerény, de a színszerűség iránt némi érzékre valló zenéje első sorban Mozart, Cherubini és Méhul hatását mutatja, azonban híjával van minden határozottabb művészi egyéniségnek, vagy igazi nemzeti V jellemnek. Skroup, ki a darab czímszerepét énekelte s különben is az egész vállalat lelke volt, e siker következtében kevéssel utóbb búcsút mondhatott a jogi pályának, mert 1827-ben második, majd tíz év múlva első karmestere lett a rendi színháznak, melynek harmincz éven át volt egyik legjelesb zene- V igazgatója. A „Dráteník" sikerét a hatvanas évek derekáig sem Skroup maga két utóbbi cseh operájával, sem egyes követői, köztük öcscse, a későbbi székesegyházi karmester, Skroup Nep. János (1811 —1892), nem tudták utóiérni. Maradandó becsű nyeresége ugyan ezen első kísérletekből a cseh nemzeti zeneirodalomnak nem volt, de nyert velük a cseh közönség, melynek legalább ez által alkalma nyílt olykor-olykor egyes idegen operák cseh nyelven való hallására. Skroup Ferencznek azóta különben a német operái is rég letűntek a műsorról, egy szerzeménye azonban még ma is él az egész cseh nép ajkán, melynek valóságos nemzeti dalává lett s mindenkorra tisztelt nevet biztosít költőjének. Ez a „Kde domov műj?" (Hol az én hazám?), mely 1831 deczember 21-én csendült meg először Tyl J. K. énekes bohóza- tában, a „Fidlovaíka" (egy még ma is dívó prágai népünnep) vak hegedű- sének dalaképen. Dallama, habár épenséggel nem cseh nemzeti színezetű, V mindenesetre a legszebb mindazok között, melyeket Skroup költött. Csehország zeneművészetének örvendetes föllendülését, mint láttuk, első sorban a nemesség áldozókészsége, azután pedig a fővárosi zeneművészek