Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

40 művész, hanem mint ízléses szalonművek szerzője is elismert helyet szerzett magának a zenevilágban. Hozzájuk negyedikül, mint a többiek képviselőjét még Dessauer Józsefet (szül. 1798-ban Prágában, megh. 1876-ban Mödling- ben) csatoljuk, ki műkedvelőűl kezdte meg zenészi pályáját s idővel kedvelt zongorajátszóvá és dalszerzővé lett. A Tomásek iskolájából kikerült zene- szerzők közt kétségkívül Kitti Frigyest illeti meg az elsőség. Az ő tanít- ványai voltak még Hauser Ferencz (szül. 1794-ben Krasovitzban, megh. 1870-ben Freiburgban), a ki énekes, tanár és egy időben a müncheni conservatorium igazgatója volt, továbbá Hanslick Ede, a hírneves zenei író (szűl. 1825-ben Prágában), a ki a negyvenes évek vége óta Bécsben működik, hol rövid idő alatt a legtekintélyesebb zenebírálóvá s 1856-ban egyetemi tanárrá is lett, miután 1854-ben megjelent korszakot alkotó műve, „A zenei szépről", igen üdvös mozgalmat keltett a zeneművészet aesthe- tikájának addig pangó szakmájában. Csehország ez időben különben is igen sok jeles zenetanár hazája volt. Tomásek idősb kortársai közül ugyanitt említendő Miksch János, a híres énektanár (szül. 1765-ben Georgenthalban, megh. 1845), jóllehet magasb zenei kiképzését csak Drezdában nyerte, a hol később működött. Korának egyik legjelesb zeneelméleti írója volt Reicha Antal (szül. 1770-ben Prágában), a ki 1836-ban mint a zeneszerzéstan tanára halt meg Párisban, hol kevéssel előbb Boieldieu utódjául az akadémiába is beválasztották. Ö az egyetlen cseh, a kit e kitüntetés ért. Bécsben Albrechtsberger után Sechter Simon (szül. Friedbergben 1788-ban, megh. 1867-ben) udvari orgonaművész volt a szigorú újjrakás elsőrangú mestere, Prágában pedig a tizenhárom éves korában megvakúlt Proksch József (1794—1864) működött oly üdvösen a tanítás terén, hogy az általa 1830-ban alapított zeneiskolának a Logier-féle rendszeren épült módszere maradandó emléket biztosít neki Csehország zenetörténelmében. Proksch tanítványainak nagy számából csak néhány, a külföldön is jól ismert nevet akarunk itt említeni. Ilyenek: Bendel Ferencz, Richter Pius, Kuhe V., Wehle K., Clausz-Szarvady Vilhelmina, Kolár-Auspitz Auguszta, stb. Proksch zeneiskoláját sokfelé utánozták is, úgy, hogy Prágában, idővel meglehetős számú intézet alakúit, a melyekben nem egy kiváló zongora- művész nyerte első kiképzését. Hogy többet ne említsünk, elég jó példa az 1852-ben született prágai Griinfeld Alfréd, ma egyike a legkiválóbb zongorám ű vészek nek.