Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 40 -
Text der Seite - 40 -
40
művész, hanem mint ízléses szalonművek szerzője is elismert helyet szerzett
magának a zenevilágban. Hozzájuk negyedikül, mint a többiek képviselőjét
még Dessauer Józsefet (szül. 1798-ban Prágában, megh. 1876-ban Mödling-
ben) csatoljuk, ki műkedvelőűl kezdte meg zenészi pályáját s idővel kedvelt
zongorajátszóvá és dalszerzővé lett. A Tomásek iskolájából kikerült zene-
szerzők közt kétségkívül Kitti Frigyest illeti meg az elsőség. Az ő tanít-
ványai voltak még Hauser Ferencz (szül. 1794-ben Krasovitzban, megh.
1870-ben Freiburgban), a ki énekes, tanár és egy időben a müncheni
conservatorium igazgatója volt, továbbá Hanslick Ede, a hírneves zenei
író (szűl. 1825-ben Prágában), a ki a negyvenes évek vége óta Bécsben
működik, hol rövid idő alatt a legtekintélyesebb zenebírálóvá s 1856-ban
egyetemi tanárrá is lett, miután 1854-ben megjelent korszakot alkotó műve,
„A zenei szépről", igen üdvös mozgalmat keltett a zeneművészet aesthe-
tikájának addig pangó szakmájában.
Csehország ez időben különben is igen sok jeles zenetanár hazája volt.
Tomásek idősb kortársai közül ugyanitt említendő Miksch János, a híres
énektanár (szül. 1765-ben Georgenthalban, megh. 1845), jóllehet magasb
zenei kiképzését csak Drezdában nyerte, a hol később működött. Korának
egyik legjelesb zeneelméleti írója volt Reicha Antal (szül. 1770-ben Prágában),
a ki 1836-ban mint a zeneszerzéstan tanára halt meg Párisban, hol kevéssel
előbb Boieldieu utódjául az akadémiába is beválasztották. Ö az egyetlen
cseh, a kit e kitüntetés ért.
Bécsben Albrechtsberger után Sechter Simon (szül. Friedbergben
1788-ban, megh. 1867-ben) udvari orgonaművész volt a szigorú újjrakás
elsőrangú mestere, Prágában pedig a tizenhárom éves korában megvakúlt
Proksch József (1794—1864) működött oly üdvösen a tanítás terén, hogy
az általa 1830-ban alapított zeneiskolának a Logier-féle rendszeren épült
módszere maradandó emléket biztosít neki Csehország zenetörténelmében.
Proksch tanítványainak nagy számából csak néhány, a külföldön is jól ismert
nevet akarunk itt említeni. Ilyenek: Bendel Ferencz, Richter Pius, Kuhe V.,
Wehle K., Clausz-Szarvady Vilhelmina, Kolár-Auspitz Auguszta, stb.
Proksch zeneiskoláját sokfelé utánozták is, úgy, hogy Prágában, idővel
meglehetős számú intézet alakúit, a melyekben nem egy kiváló zongora-
művész nyerte első kiképzését. Hogy többet ne említsünk, elég jó példa
az 1852-ben született prágai Griinfeld Alfréd, ma egyike a legkiválóbb
zongorám ű vészek nek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch