Seite - 52 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

52 születésének dicsőítése, a mely a „Vysehrad" bevezető rhapsod-dallamának ujjongó felelevenítésével ér véget. E nagyszabású zenekari cyklus méltó párja a „Z mého zivota" (Eletemből) czímű gyönyörű hegedűnégyes, melyben Smetana (1876) élményeinek zenei hahgúlatképeit állítja elénk. Mesteri éveinek zongoraszerzeményei közül kiváló említést érdemelnek a „Reves" (Almok) és a „Cseh tánezok". Smetana külső életkörülményeinek további része pár szóval elmondható. Az „Eladott menyasszony" nagy sikere után 1866-ban a cseh opera kar- mestere lett, mely állásában mindaddig meg is maradt, míg súlyos fülbaja a vezénylést rá nézve lehetetlenné nem tette. „Vysehrad" czímű sypmphoniai költeményét már e kínzó idegbetegség fájdalmai közt fejezte be, mely kevéssel utóbb, még a „Vltava" elkészülte (1874 vége) előtt gyógyíthatatlan süket- séggé fokozódott. A fáradatlan művész azonban a következő évek alatt sem szűnt meg most már minden hivatalos elfoglaltságtól ment idejét a zeneszerzés terén szép sikerrel értékesíteni, míg 1883-ban egy újabb vonósnégyese szellemi erejének hirtelen megfogyatkozását el nem árúlta. Kevéssel utóbb megőrült, de nem soká szenvedett, mert 1884. május 12-én a jótékony halál már kimenté a prágai őrültek házából. A míg élt, csak néhány műve jutott az újabb kor legnagyobb cseh zene- költőjének a külföldre. Az „Eladott menyasszony"-t 1870-ben Szent Péter- várott és 1873-ban Zágrábban kedvezőn fogadta a közönség, az orosz kritika azonban teljesen félreismerte. Procházka Lajos (szül. Klattauban 1837-ben, élt 1887-ig), a jeles zongoraművész és tanár, ki nagy érdemeket szerzett Prága zenészetének föllendítése terén s később Hamburgban és Drezdában sokat tett a cseh zene fejlesztése érdekében, kieszközölte, hogy 1881-ben a hamburgi városi színház előadta Smetana „Két özvegy "-ét, melynek bemuta- tása általános elismerést és megillető tiszteletet vívott ki a mesternek. Zenekari művei közül külföldön az „Eladott menyasszony" nyitányán kivűl a „Vltava" czímű symphoniai költeményt és az „Eletemből" czímű vonós négyest játszották külföldön legtöbbet s méltányolták is a legnagyobb elismeréssel. Követőire leginkább azzal a szerencsés fogásával hatott Smetana, hogy az „Eladott menyasszony" jeleneteiben a falusi nép életét vitte a színpadra. Egyelőre ugyan e téren csak szerényebb műveket alkottak utánzói, kik ugyan eltalálták nagyjában a népies hangot, de többé-kevésbbé mégis csak az opera és operette közötti mesgyén járdaltak. Blodek Vilmos nyitja meg