Seite - 55 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 55 -
Text der Seite - 55 -
55
közelebb is áll e téren az „Eladott menyasszony" és a „Csók" szerzőjéhez,
mint bármely más cseh zeneköltő. Egyébként azonban a dráma terén nem
folytatta Smetana munkásságát; mert jóllehet Dvofák régebbi vezérköny-
veiben félreismerhetetlen nyomaira lelünk Wagner hatásának, 1882-ben
bemutatott „Dimitrij" czímű operájával már egészen a hagyományos stilű
„nagy opera" útjára lépett, a mint különben is teljesen conservativ irányban
halad, a mióta fönt vázolt küzdelmes forrongási korszakának tépelődésein
átvergődött. Dvofák legújabb drámai műve, a „Jakobín" (1889), ismét
a víg múzsa alkotása.
Bármily jeles részletek vannak is Dvofák operáiban, melyek mindig
a legjobb fogadtatásra találtak és nagyobb részt meg is maradtak a cseh
színpad műsorán : azért e mester legkiválóbb alkotásai mégis az absolut
zene terén keresendők, a hol genialis képzelőereje a költő szavától való
teljes függetlenségben, szabadon szárnyalhat és egészen csak a saját érzése
mélyének túláradó hangvilágából meríthet. Innen jő nála a rhythmus
kiapadhatatlan elevensége és üdesége, a dallam természetes, soha sem
erőltetett ömlése; ezekhez az évek során át szerzett gyakorlat és tapasztalat
becses eredményeképen a gazdag hangszövedék játszi könnyűségű kezelése
és vonzó összhangzatosság járúl. Az ily tehetségű művész természetesen a
kamarazene műfajait kedveli legjobban. Ennek körébe vágó művei kőzöl
kivált több vonós négyese és egy hatosa említendő, melyekhez a zenekari
szerzeményekhez való átmenetképen mindenekelőtt két serenadeja sorakozik,
az első vonós, a második fuvó hangszerekre. Mint symphonia-író Dvofák, —
kinek a hetvenes évek óta megjelent symphoniái közül négy (F-dur, D-dur,
D-moll és G-dur) Csehország határain túl is elismerésre talált, — oly
jelességgel dicsekedhetik, a mely ma már az absolut zene jelesb művelőinél
sem gyakori, s ez a dús színezetű, mindig biztos hatású hangszerelés.
A mesterei ebben kétségtelenül Beethoven, Schubert és Brahms, de egyszer
Liszt példája is utánzásra serkentette „Szláv rhapsodiái"-ban. Említsük még
meg nyitányait, melyek két legismertebbjéhez, a „Huszita menyasszony"
és a „Hazám" czíműekhez újabban három további járúlt: a „Természet"
(Májusi éj), „Élet" (Cseh farsang) és „Szerelem" (Othello).
A nemzeti elem, mely Dvofák legtöbb szerzeményében uralkodó, nem
mindig kizárólag cseh, mint Smetanánáí, hanem sokszor más szláv törzsek
jellemét is tolmácsolja; miért is azon négykezes zongoradarabjait, melyeknek
életvidám heve 1878-ban Dvofák hírnevét tulajdonképen a külföldön meg-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch