Seite - 73 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

Szorosan összefüggnek az egyházi költészettel a dráma zsengéi is, nevezetesen azok a szövegek, melyeket eredetileg az évenként vissza-vissza- térő nagy ünnepeken, kivált húsvétkor latinúl énekeltek és szavaltak. Ilyenfélék cseh fordításban már a XIV. század elejéről akadnak, s kevéssel utóbb már hosszabbak következnek, melyek az általánosan uralkodó divat szerint nagyobb változatosság kedvéért világi elemekkel bővítvék s lassan- ként valóságos színjátékok alakját öltik föl; betoldásaik, melyek egész jelenetekké bővülnek, mind jobban háttérbe szorítják az eredeti vallásos czélzatot. Jellemző emléke ez iránynak a „Mastiőkár" (Kurúzsló) czímű húsvéti játék egy epizódja, melyben Severin mester, egy kenőcsárús, Rubin és Pusterpalk nevű legényeivel mindenféle bohóságot és hóbortot visz véghez. A kivált német földön már régóta annyira kedvelt passió-játékokból csak egyes csekélyebb töredékek maradtak fönn. Az elbeszM prózát is csak úgy hatalmába kerítette a romantikus kor- szellem, mint a világi és egyházi epikus költészetet; sőt elmondhatni, hogy épen ebben az irodalmi műfajban csapong a képzelem a legféktelenebbűl. Colonnai Guido trójai háború]?L és az ál-Kallisthenes Nagy Sándori, Tyrusi Apollonius históriája, Stilfrid és Bruncvík s más hasonlók vonták bűbájos körükbe a gyermekded hiszékenységű kort és valóságos mese-labyrinthba csábították. Az erotikus tárgyú értekezések és vitatkozások sajátszerű neme, mely felé nagy szeretettel fordúlt a középkor allegorizálva oktató irányzata, szintén utánzásra talált a Tkadleíek (A takács) czímű. költeményben, mely a szeretőnek és a kedvese elvesztén támadt szerencsétlenségnek vitáját tárgyalja. Az egyházi irodalom terén nem csekélyebb a kelete a csodálatos elemnek; így a „Barlaam és Jozafát" híres regényében, a „Zivot Adaműv" (Ádám élete), „ Zivot Joseíuvtt (József élete) czímű és a József Asseneth nevű feleségéről szóló bibliai elbeszélésekben, részben még a „ Zivot Krista Pánatt (Krisztus urunk élete) czíműben is, mely Szent Bonaventura „Meditationes vitae Christitf-jének átdolgozása IV. Károly korából, s nyelv és stilus tekintetében is az ó-cseh irodalom díszei közé tartozik. A tulajdonképeni legendákat a XIV. század második felében két gyűjteménybe foglalták össze, a „Passional" és a „Zivotové a refi sv. Otcűv egyptskych" (Az egyiptomi szent atyák élete és beszédei) czíműekbe. Amaz Jacobns de Voragine domini- kánus-rendű szerzetes „Legenda aureatt-jának szabad földolgozása, melybe belévannak iktatva a honi szentek életírásai; a másiknak meg Szent Jeromos „Vitae patrum" czímű munkája szolgált alapúi. Cs 10