Seite - 78 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

78 vagy korlátozzák és bénítják a szabad fejlődést. így a világi lyra ere igen gyéren folydogál, akár a népies, akár a műköltészetre irányítjuk tekin- tetünket. A legtöbb fönmaradt emlék még a szerelmi műdal fajából való, de ezek is többnyire régibb termékeknek későbbi másolatai. Egy részük elég ízléses külalakot, más részük meg már pongyolább külsőt s tartalmi ürességet mutat, a melyet roszúl leplez a mesterkélt érzékenykedés. Szakok szerint való tagolásuk régibb időből átvett szabályokat követ; nevezetesen a hármas tagolású szak, a mely elevensége miatt régóta kedvelt Csehországban, igen gyakori s a taboriták ama híres harczi dalában, a „Kdoz jste Bozí bojovníci" (Ti, kik Isten bajnokai vagytok) kezdetűben is megvan, a mely mennydörgő hangon buzdít „Krisztus tanának ellenségei" elleni küzdelemre. Sokkal jobban illettek a kor jelleméhez az epikus dalok, melyekben különféle köz- és magán érdekű események hírét terjeszteni s az olvasók V előtt igazolni lehetett. Ilyenféle a régibb „O Stemberkovitt czímű ének, mely élénk és megragadó színekkel festi egy ifjú nemesembernek Melnikben tett látogatása alkalmával orozva történt meggyilkoltatását; vagy az „O bitvé píed Ustím" (Az Aussig melletti ütközet), mely a német seregnek 1426. vereségét részletesen írja le; ilyenek továbbá az „O zajetí Sigmunda Kory- butau (Korybut Zsigmond elfogatása) 1427-ben, az „O bitvé u Varny" (A várnai csata) 1444-ben és sok más. Sokszor az ének krónikás elbeszélésbe csap át, a mely Dalimil módjára szerkesztett rímekben halad, példáúl a „Poíátkové husitství" (A huszita-mozgalom kezdetei), vagy az „O válce s Uhry, 1. 1468 —1474" (A Magyarországgal való háborúról) czíműekben. Tulajdonképeni rimes krónikáknak azonban csak töredékei maradtak fönn. Igen gyakran találkoznak a történelmi énekekben ócsárló czélzások, minthogy majdnem kivétel nélkül pártemberektől valók s így sokszor való- ságos szatírákká fajúinak. A népies külalak ezekben is megmaradt, költői értékük azonban épen nincs. Az effajta számos termékek sorából ismer- tebbek a „Zbarvení mnichové" (A festett barátok), a „Zaloby na Husity" (A husziták elleni panaszok), az „O Rokycanovi" (A rokycanai dal) és mások. Az irányzatosság, mely a kor egész irodalmát jellemzi, szeret mutat- kozni az oktató művekben is, még pedig vagy erkölcstani, vagy vallási szempontból; így a „Rada zvííat" (Az állatok tanácsa) czímű munkában, V mely a XV. század eleje tájáról való, valamint a kissé későbbi „Ctveroh- ranáőu (A négyélű) czímű Cyrillus-féle apologia prózai fordításában, mely a négy sarkalatos erénytől kapta e nevét.