Seite - 84 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

84 élőszóval, részint írásban terjesztette. Némi rendszerbe foglalva olvashatók két nagyobb művében, a „Kniha vykladuov" (Evangéliumi magyarázatok könyve) és „Síí víryu (A hit hálója) czíműekben. Chelíicky elméletét a cseh testvérek kisérlették meg utóbb a gyakorlati életben valósítani. Egyéb tereken igen kevés számbavehetőbb irodalmi termék akad. A bölcselet majdnem egyedül csak a vallás szolgálatában áll s csak össze- tákolt férczművekben tengeti szánalmas életét. Elég egyetemes módon foglalkozott vele a kalandos életű s mindenhez értő Zidek Pál mester (megh. 1471 után), ki prágai zsidó szülők gyermeke volt, iljú korában utraquista (kelyhes), később katholikus hitre tért s az uralkodó kötelességeiről írt „Jifí spravovnau (György bevezetése az uralkodás tudományába) czímű munkáján kivűl egy latin nyelvű nagy ismerettárt szerkesztett („Liber viginti artiumtt). E mű a krakói Jagelló-könyvtárban van, és roppant terjedelme miatt némelyek Twardowskinak, a lengyel varázslónak is tulajdonították. A történetírást nagyon elhanyagolták. Csak teljesen művészietlen évkönyvszerű kísérletekkel lépnek föl egyesek, kik saját tetszésük és sze- mélyes hajlamaik szerint jegyezgetik föl az egykorú eseményeket. Mégis csak jobban állott valamivel a latin nyelvű történetírás dolga, habár ez sem ment igen nagy fogyatékosságoktól. Brezovái Lőrincz, a prágai főiskola magistere, megírta az 1414 és 1422 közötti események kimerítő és oknyomozó történetét. Figyelmet érdemlők Mladenovici Péter tudósításai is Húsnak a constanzi zsinaton való elitéltetéséről, valamint némely más krónika (pl. Drahynitzi Bartoseké, Pilgrami Miklósé), de művészibb földolgo- zásról szó sem lehet. Idegen országok és népek ismerete tetemesen gyarapodott a messze földön viselt hadjáratok és tett útazások révén. Ezért nagy kedveltségnek is örvendtek a távoli országokról szóló iratok, kivált ha a híres Marco Polo példáját követve, csodálatos részletekben bővelkedtek. Ennek az Ízlésnek igen eleget tett Brezovái Lőrincz azzal, hogy lefordította Sir John Mayide- vi//enek Palaestinán, Indián és Perzsián keresztül tett útazását. Podébrad György idejéből való a Jaroslav érdekes ?iaplója, melyben Postupitzi Kostka Albertnek e kísérője leírja egy 1464-ben a prágai udvar részéről diplomácziai küldetésben Párisban járt követségnek az útját, nemkülönben annak a lovagi, udvari és zarándokútnak a kimerítő leírása, melyet 1465 és 1467 közt Rozmitáli Leo tett meg számos kísérettel. Ez útnak, a mely Franczia- országból Spanyolországba és Portugalliába s onnan Velenczén és az alpesi