Seite - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

100 Morvaországban valamivel korábban a híres Cimburgi Tovafovsky Ctibor nemes írt hasonló művet. A városi jog szorgalmas művelésének legjelesb terméke Koldín Keresztély Pál a prágai ó-városi kanczellárnak „Práva méstská království Ceského" (A cseh királyság városi jogai, 1579) czímű munkája, mely világos és szabatos rövidsége miatt később nemcsak Cseh-, hanem Morvaországban is törvényerőre emelkedett. A történetírás ápolására nem csupán a dicsőséges múlt és az esemé- nyekben dús jelen, hanem mindenek fölött' az elbeszélő művek általános kedveltsége is buzdítólag hathatott, valamint az a nagy támogatás is, melyben a gazdag városok ép úgy, mint a hazafias érzűletű nemesség ez irodalmi ágat részeltették. Miért is szép számmal akadnak a nagy terjedelmű munkák, melyeknek kritikai értéke azonban nem állja ki a szigorúbb bírálatot. Az egyetemes történelem terén vezérfonal gyanánt Cárion világkrónikája örvendett nagy kedveltségnek, melyet 1541-ben fordított le Kornitzi Sobek Burian, prágai ó-városi kanczellár, egy buzgó lutheránus, és 1584-ben Veleslavín Dániel kibővített. Eredetibb ennél Veleslavín „Kalendár histo- ricky" (Történelmi naptár, 1578, 1590) czímű dús, de rendszertelenül egybeállított anyaggyűjteménye, jóval számosabbak azok a munkák, melyek a hazai történelmet vagy összefüggő előadásban, vagy csupán részleteiben tárgyalják. Az első fajtához tartozó művek terén úttörő HodíStkovi Konác Miklós, ki bár kissé darabosan fordította le 1510-ben Aeneas Sylvius krónikáját, mégis érdemes dolgot végzett annak átültetésével. Követője, Sprinsbergi Kuthen Márton, Csehország megalapításáról való krónikájában (1539) már tökéletesebb chronologiai munkát alkotott, de elődjének ele- venebb előadásmódját nem tudta elsajátítani. A kor ízlésének megfelelőbb történetíró csak Libocani Hájek Venczel személyében (megh. 1533) támadt, V ki „Krónika zemé Ceské" (Csehország krónikája, 1541) czímű munkáját minden mélyebb búvárlat nélkül, de a minden felől kezére adott számos segédforrások alapján aránylag rövid idő alatt szerkesztette meg. Bőbeszédű terjedelmessége kapcsolatban szinte öröklöttnek mondható eleven szemléle- téből származó egyszerű nyelvével, adatainak gazdag változatossága, melyek- ben a történelmi tények közé számos népies hagyomány is vegyül, a nemzeti érdekekben való őszinte osztozása és kétségkívül még vallási kérdésekben való józan mérséklete is valóságos népkönyvvé tevék munkáját, mely felé méltán fordúl még ma is a kutató figyelme, jóllehet Hájek kritikátlan eljárását el kell ítélnie. Hájek műve három német kiadást is ért Sandel János, kaadeni