Seite - 103 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

103 orvostól, de ennél jóval nevezetesb az a nagy füvészkönyv, melyet Iiájeki Hájek Tádé (megh. 1600), II. Miksa udvari orvosa, cseh királyi főorvos és Tycho de Brahe bizalmas barátja, Mathioli Péter András, tiroli Ferdinánd főherczeg udvari orvosának latin munkája alapján szerkesztett. Értékes ametszetekkel díszítve 1562-ben jelent meg (1596-ban bővített kiadásban) s hosszú időn át kitűnő hírnek örvendett. Egyéb orvosi, csillagászati, számtani és gazdasági szakmunkákról itt nem szólván, röviden még a nyelvtaniakról emlékezünk meg. Ezek sorában 1533-ban jelent meg az első „Grammatika ceská" (Cseh nyelvtan), TelCi Optát Benes és Neuhausi Philomathes Venczel papok műve, mely ugyan még tökéletlen, de azért emlékezetes, mert alkalmat adott a cseh testvérek híres püspökének, Blahoslav Jánosnak, egy éleseméjű megjegyzésekkel és magya- rázatokkal bővített új átdolgozás (1571) szerkesztésére. Rudolf korában tudományos szellemben Nudozeri Benedicti Lőrincz (megh. 1615) írt nyelv- tant. Gyakorlati czélokra számos többnyelvű szótár szolgált; a legalaposabb köztük a Veleslavín Dániel Ádám „Silva quadrilinguis44 (1598) czímű, cseh-latin-görög-német szótára. Egyébként rendesen a kiadók dolga volt a munkák stilisztikai tisztaságáról és nyelvtani helyességéről gondoskodni. Nagy érdemeket szerzett e téren kivált Veleslavín Dániel Ádám. A cseh testvérektől származó könyvek nyelvének kifogástalan tisztasága is az általuk alkalmazott correctorok lelkiismeretes gondosságát dicséri. A középső kor harmadik szakasza a fehérhegyi végzetes ütközettel kezdődik, mely az eddigi állapotok teljes megváltozását idézte elő. A lakos- ságot a kivándorlás sajnálatos mértékben megritkította, a véget nem érő hadjáratok nyomorúságai pedig anyagilag és szellemileg egyaránt nagyon megviselték. A régibb idők tanúit polgárságának csak erőt s velőt vesztett maradékai lézengtek még, az alsóbb nemesség pedig, hajdan a nemzeti érdekek legmegbízhatóbb istápolója, majdnem teljesen kihalt, vagy elzüllött. A cseh nyelvben jártas papok száma csekély, s az ifjabb írói nemzedék vajmi gyér volt. Az egyetem és a városi iskolák a jezsuiták kezére kerültek, de csak igen csekély sikert mutathattak föl, mert fő igyekezetük az eretnekek elleni harczra irányúit; a nemzeti törekvések pedig egyáltalán nem illettek a jezsuiták világpolgári czélzatainak keretébe. Cseh könyvekből nem volt szabad ismereteket szerezni, mert a vallási vakbuzgóság az eretnekség leggonoszabb támaszait látta bennük s teljes erővel törekedett kiirtásukra, miért is számos munka lett a lángok martalékává. Kedvezőbb fordúlat ily