Seite - 123 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

123 tették romantikus elbeszéléseik tárgyait s költői hangon hazafias érzéseket szólaltattak meg. Az elbeszélő szépirodalom valódi virágzásának azonban Klicpera tanítványa, Tyl József Kajetán a megalapítója, ki mint a „Kvétyu (Virágok) czímű s a harminczas és negyvenes években igen olvasott hetilap szerkesztője, meleg honszerelemtől áthatott társadalmi és történelmi elbeszé- lések hosszú sorát írta. Sajnos csak az, hogy gazdag leleményének, ügyesen rajzolt jeleneteinek és bájos előadásának érdemét sokszor csökkenti fölszínes életfölfogása és túlzó érzelgőssége. Majdnem ugyanezen jelességei és hibái vannak Chocho- lousek Prokop (1819— 1864) nagy számú ro- mantikus színezetű tör- téneti regényeinek is, melyek festőiek, nagy élénkségűek, de elég gyakran hevenyészett s kész kaptafára szabott alkotások is egyúttal. A mindennapi életből vett elbeszélésekben és vázlatokban szép tehet- ségnek adta jelét a hu- morista RttbeS Ferencz Jaromír (1814—1852), továbbá Ehrenberger József (1815 —1882) és Pravda Ferencz (Hinka Adalbert, született 1817), kik mindketten a cseh falusi élet hű ábrázolói. V A tudományos próza terén Jungmann, Presl, Safarík és Palacky kor- szakot alkotó munkái mellett a többiek ugyan háttérbe szorúlnak, de azért ezek közül is díszére válik egynémelyik az egykorú irodalomnak; így különösen az élettan világhírű búvárának, Purkyné J. E.-nek (1787—1869) értekezései, vagy Vocel J. E. régiségtani kutatásai, melyeket „Pravék zemé íeské" (Csehország ős-kora) czímű híres munkájában tett közzé. Az a nagy forrongás, mely 1848-ban Ausztria-Magyarország minden társadalmi rétegét fölrázta s egymáshoz való viszonyukat gyökeresen átala- 16* Hálek Vítézslav.