Seite - 136 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

136 A vita fűzésében s az Isten által való eldöntésében a mű a drámai szerkezethez közeledik. Különben e korból több ilyenféle, a halállal való beszélgetést ismerünk (gondoljunk csak az úgy nevezett haláltánczokra), továbbá a farsangi játékokban is elég gyakoriak a törvényszéki jelenetek. Azt ugyan nem tudjuk, hogy a cseh városokban is adtak-e elő ilyeket, de arról már van tudomásunk, hogy komoly tárgyú, szenttörténeti, vagy az év ünnepeire vonatkozó színjátékok azokban is járatosak valának. A XIV. szá- zadból egy húsvéti játék maradt fönn; a nagy egeri úrnapi játék pedig megvan az előadások egy rendezőjének (körülbelül 1480 tájáról való) kéz- iratában. E játék három napig tartott. A világ teremtésével kezdődik, s az első napra eső rész Krisztusnak a templomban tett első látogatásával ér véget. A második napi előadás főleg Krisztus szenvedéseit és Mária siralmát tűnteti föl; végre a harmadikon következik a tulajdonképeni húsvéti játék: az Üdvözítő halála és föltámadása. Ilyen játékokat a XIV. és XV. században sok helyütt adtak elő. Nagyon hasonlók valamennyien egymáshoz, mint- hogy az egy helyütt bevált darabot csakhamar utánozták más városokban is. E játékok szerzőinek nevei ép oly kevéssé maradtak az utókorra, mint a népdalokéi. A népdalt még a huszita korszak viharai sem némíthatták el egészen; egyéb költői műfajok azonban nem virágozhattak föl e harczok miatt a XV. században. Az is csoda, hogy már a XVI. század folyamán ismét új életre kel a német költészet Csehországban. Az ország legkeletibb része halad legelői az irodalmi mozgalomban. A cseh testvérek felekezetéhez sokan csatlakoztak a németek közül is és saját hitközségeket alakítottak, így kivált Landskronban és Fulnekben Morvaországban. Ezek számára német egyházi énekekről kellett gondoskodni, vagy legalább a már meg- lévőket egy „igaz hitű" énekes könyvbe gyűjteni. E szükségletnek Weisse Mihály tett eleget, ki a sziléziai Neisséből vándorolt be Csehországba s a testvériség landskroni hitközségét alapította. Ő volt azon követek egyike, kiket a cseh testvérek Lutherhez 1522-ben küldöttek, ismerte és föl is használta Luther és mások egyházi énekeit is. Énekeinek javarészét azonban a cseh nyelvű testvérek énekeiből és a latin hymnusokból merítette. Azonban ott is, a hol idegen mintákat vett át, inkább átdolgozást, mint teljesen hű fordítást nyújt. Helytelen azonban róla azt állítani, hogy mindent csehből fordított. Valójában énekei közül csak kevés a cseh eredeti darabok utánzata és csak kettő fordítás. Legtöbb éneke egészen sajátja s az ő istenfélő lelkének