Seite - 137 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

137 mélyéből fakadt. E század nagy számú egyházi-énekköltői sorában minden- esetre kiváló helyen áll s joggal nevezte őt már Luther is jeles német költőnek. Luther maga is fölvett 1545-ben néhányat Weisse énekei közül a saját gyűjteményébe, s majdnem minden protestáns énekes könyvben vannak Weisse-félék, s ha több nem, legalább a „Nu lasst uns den Leib begraben44 kezdetű. Weisse énekeskönyvét 1531-ben nyomtatták először Jungbunzlauban s azóta számos kiadást és utánnyomást ért. E közben sok mindenféle változ- tatáson ment keresztül. Nem sokkal utóbb Weisse énekeivel együtt utánzói és követői szerzeményeit is lenyomtatták, így Geletzky }ános (megh. 1568), Tham Mihály (megh. 1571), Herbert Péter (megh. 1571), Girk János, Klantendorffer Pál, Vetter György és mások énekeit, kik mind tagjai, a legtöbben pedig elöljárói, vagy papjai voltak a testvériségnek. Még dúsabb és változatosb volt a költészet virágzása az ország nyugati részében. Az Érczhegység a XVI. században ontotta legbővebben bányáinak kincseit, rajta mindenfelé jómódú új községek keletkeztek (Joachimsthal 1516-ban), melyeknek német volt a lakosságuk. E vidékre a protestáns vallás hamar behatolt, s így innen is egész sora került ki az egyházi énekek szerzőinek. Elükön a joachimsthali „öreg kántor44, Hermán Miklós áll. Nem sokkal a város alapítása után kerülhetett oda, de nem tudni, honnan s hogy hol született. Joachimsthalban halt meg 1561 május 3-án. Buzgó protestáns volt. 1524-ben jelent meg „Ain Mandat Jesu Christi an alle seine getrewen Christen44 (Jézus Krisztus parancsa összes hív keresztényeihez) czímű irata, melyet akkoriban a Róma elleni harcz riadójául tekintettek. Még megjelenése évében nyolez kiadást ért s azóta is gyakran lenyomatták. Énekeiben, melyek nagyobb részét agg korában írta, a népdalt utánozza s ezért egyszerű benső- ségükkel tűnnek ki. Közűlök sok az ifjúságnak volt szánva, miért is gyűjte- ményét „Kinder- und Hauslieder44 (Gyermek- és házi énekek) czímmel látta el (ellentétben a tulajdonképeni templomiakkal). Tartalmuk szerint többnyire a vasárnapi evangéliumokhoz, vagy az ó-testamentomi történetekhez simúlnak. Gyakrabban Mathesius szent beszédeiből is merített ösztönzést. Mathesius János 1504 június 24-én született Rochlitzban s meghalt 1565 október 8-án joachimsthalban. Ingolstadtban tanúit, 1529-ben Witten- bergbe útazott, a hol a reformátorokat hallgatta, a miért is magát „ez iskola tagjának és a wittembergi egyház polgárának44 nevezi. 1532-ben Joachims- thalba hítták az ottani iskola igazgatójává. 1540-ben jó barátai gyámolításával Cs. 18