Seite - 145 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

145 nevelni, de legalább fölkeltették bennök a költészet iránti érzéket és így előkészítették a talajt a későbbi alkotó tehetségek számára. Seibt Károly Henrik, Lessing földije, ez egyetemi tanárok sorában időrend szerint az első volt, ki e művelő munkásságnak szentelte magát. Hivatala szerint az egyháztörténelem és bölcselet tanára volt, de előadásaiban a legfőbb törek- vése arra irányúit, hogy élénk stílusra és önálló, világos kifejezésmódra oktassa s ilyenben szorgalmasan gyakorolja is tanítványait. „Klugheitslehre44 (Okosságtan) czímű munkája ré- szint erkölcstan, részint a gyakor- [ lati életbölcseség könyve. Elet- [ szabályai legnagyobb részét pár- beszédek követik, melyek azonban nem pusztán a kimondott tétel száraz alkalmazását tartalmazzák, hanem nyilván írói becsvágygyal vannak ékesen kidolgozva, humor- ral fűszerezve és valósággal drámai élénkségűek. A vaskalapos komoly- ságból és szűkebb látkörből azon- ban Seibt soha sem tudott egészen kiszabadulni, bármennyire serken- tette és méltányolta is az ifjúság pezsgőbb és eredetibb törekvéseit. E vaskalaposság még ott is rátapad j jp - | irataira, a hol játszani szeretne a H c^^Oí^M/ZZ^g p kifejezési alakokkal é s a könnyen ^ i _ jmb»»•gUi alakító írót szeretné adni. Nem , Meissner Ágost Gottlieb. így azon férfiúnál, ki 1785-ben került melléje az aesthetika tanáráúl és mintegy tíz éven át működött mellette, de nem annyira vele egyetértően és őt kiegészítőlég, mint inkább vele szembe szállva, s 1805-ig kiváló irodalmi tekintély volt Prágában. Ez Meissner Ágost Gottlieb, Seibtnek földije s az első protestáns volt, kit a prágai egyetemre meghívtak. Meissner már egészen a „szép szellem * becsvágyától volt eltelve, a ki első sorban tetszeni óhajt. Benne ugyan nem sokkal többet nyert Prága, mint annak az átlagnak a képviselőjét, a melyig a nyolczvanas évek nevezetesb írói általában fölérnek, de a város Cs. 19