Seite - 171 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

171 (született 1725 május 17.) könnyen elháríthatta a vállalat elé tornyosult akadályokat, s 1783-ban már meg is nyílt Lessing „Galotti Emiliá"-jával a tudós Künigl gróf tervei szerint 60.000 forint költséggel épült színház, mely a „Patriae et musis" feliratot viseli homlokán. Nagy művészi eseményeket élt meg a 111 éves tisztes ház, a melynek sorsára a világtörténelem s a nem mindig békés és örvendetes helyi közélet eseményei is nem egyszer nagy hatással valának. A többi színháztól való megkülönböztetésül „német" és Nostitz-féle „nemzeti" színháznak hívták, nemzeti- nek abban az értelemben, a melyben II. József császár a bécsi Burgszínházat nemzeti intézménynyé óhajtotta fej- leszteni. Itt kerültek színre Lessing drámái és vígjátékai, itt Shakespeare és a franczia klasszikusok darabjai; mikor pedig Nostitz gróf Bondini Paskálnak adta ki bérbe a házat, az egész akkori zene- és színivilág előtt minta- szerűvé vált olasz opera- társulat is bevonult az eddigi mellé, melyet Mozart a saját halhatatlan művei legjelesb tolmácsának ismert el. Már 1782-ben előadta a Wahr-féle társulat a Kotzen-színházban a mesternek a „Szöktetés a serailból" czímű operáját, mely lelkes fogadtatásban részesült. Mikor pedig 1786-ben Mozart „Figaro"-ját különféle ármányok a bécsi műsorról leszorították, a mester prágai tisztelői valóságos Mozart-imádással igyekeztek őt kárpótolni. „Figaro házassága" a Nostitz-féle nemzeti szín- házban csakugyan hallatlan sikert is aratott, a melynek 1787 január havában maga a mester is tanúja volt. 1787 október 29-én pedig az ő vezetése alatt került első előadásra ugyancsak e színházban legremekebb műve, „Don Giovanni", az operák operája, melyet Bondini igazgató 100 aranyért rendelt 22* Nostitz Ferencz Antal gróf.