Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 172 -
Text der Seite - 172 -
172
meg a prágai zenei körök kedveitjénél. Ez örökké emlékezetes „Don Juan"-
előadás után még egy művét szentelte Mozart a prágai színpadnak : ez
„Titus" czímű, megrendelésre készült ünnepi operája, mely II. Lipót koro-
názása alkalmával került színre a nápolyi Guardasoni Domokos vezetése
alatt 1791 szeptember 6-án, de nem érte el a „Don Juan" nagy hatását.
Kevéssel utóbb, 1791 decz. 5-én a mester örök álomra hunyta le szemeit.
A műintézet, mely a felejthetetlen Mozart-napok színtere volt, 1799-
ben megszűnt magánvállalat lenni. Ez évi márczius 28-án tulajdonosa,
Arostitz-Rhieneck Frigyes gróf az atyjától öröklött házat 60.000 forintnyi
szerény árért a csehországi rendek birtokába adta át, ez összeget azonban
nem az ország, hanem a cseh főnemesség hat tagja fizette le. A vételben
való részvét fejében az adakozók mindenike egy örökös páholyt kötött ki
családja számára s ugyanilyenért Nostitz gróf is elengedett a vételárból még
10.000 forintot. Ilyenformán a régi prágai rendi és mai német országos
színháznak tulajdonképeni birtokosán, Csehország népén kivűl még hét
magántulajdonosa is van, kiknek az említett örökös páholyon kivűl még
bizonyos alkalmakkor, így pl. az igazgató választásánál érvényesíthető külön
szavazati joguk is van. A csehországi rendek birtokába került színház ettől
az időtől fogva a „prágai rendi nemzeti színház" nevét viselte, s előbb a
rendek megbízásából egy választmány, utóbb pedig egy intendánsi hivatal
állott gazdasági és művezetési felsőbb hatóságként a rendi képviselettel
szerződéses viszonyban lévő igazgatója fölött. Ezzel a prágai első színház az
udvari színházak rangjára került s eleje volt véve a vállalkozók nyers anyagi
haszonért való s a művészet érdekeit esetleg sértő üzérkedésének. És ennyi-
ben, jóllehet a felügyelet néha kicsinyes akadékoskodásban és gyámkodásban
is nyilvánult, mégis e szervezetnek az érdeme, hogy a prágai színháznak
mindjárt a bécsi udvari színpadok után következő magas rangja megmaradt.
A színház első bérlője és igazgatója az olasz Guardasoni Domokos volt.
A német dráma, mely az olasz igazgatónak a saját hona termékei,
az operák iránti nagy hajlamai folytán néhány éven át háttérbe szorult,
Guardasoni rendezője és utódja, Liebich Károly alatt annál magasb szín-
vonalra emelkedett. Liebich igazgatóságának időszakát (1806 —1816)
a prágai színpad aranykorának mondják. Még Guardasoni vezetésének
végső szakában Prága egész színügye a rendi színház igazgatójának kezébe
került. A többi színház vagy egészen eltűnt, vagy bele olvadt a fő intézetbe.
Az egykor oly virágzó kleinseitei színház a grőf Thun-féle palotában, a mai
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch