Seite - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

178 udvari színház tagja. E szép sikerű munkásság daczára a bérletidő lejártával mégis megvált Stöger az igazgatástól s ezentúl már csak mint utódja, Tkomé Ferencz hallgatag érdektársa vett részt a színház ügyeiben. Thomé Ferencz volt a még osztatlan prágai színpad utolsó igazgatója; ő alatta ment végbe az egységes prágai, színháznak szláv hazafiaktól rég óhajtott, 7iemzetiségek szerinti kettéválása s egy második, cseh országos színháznak megalapítása. A régi Prága két nyelvű lakosságának békés együtt- élése s a német elem uralma véget ért úgy a városban, mint a színházban; éles ellentétek választották el a két népfajt, melyek századok óta közösen, sűrűn keveredve és egybeolvadva lakták volt Prágát. Eleinte Thomé még a régi hagyományok szerint kormányozta a régi országos színházat s virág- zott is alatta úgy a dráma, mint az opera. Hebbel, Gutzkow, Laube, Halm, Frey tag, Meissner, Weilen, Bauernfeld, Benedix s a rendőrtisztviselőből költővé lett Rosen Gyula élénkítették darabjaikkal a műsort. Oberländer Henrik és Sauer Ödön, később mindketten a berlini udvari színház tagjai, valamint Raabe Hedwig (a későbbi Niemann-Raabe, egyike a német színpad legkitűnőbb naiváinak) ez években kezdték meg Prága színpadán fényes pályafutásukat. Thomé alatt az opera is bizonyítékát nyújtotta még mindig annak, hogy a kedvező sors nem szűnt meg Prágát kiváló tehetségek kezdő állomásáúl dédelgetni. Itt lépett föl először 1859 április 26-án Jahn Vilmos, a bécsi udvari opera mostani igazgatója. Innen Wiesbadenbe, majd Bécsbe került, hol 1881-ben az udvari opera élére lépett. Jahn léptette föl szintén Prágában a később világhírűvé lett kis Lucca Paulinát, ki 1860 április 20-án itt tűnt föl először a „Hugenották" Valentine-ja szerepében s mindjárt föl is ismerték tüneményes tehetségét. 1860 május 14-én Prágában kezdte meg Nachbaur Ferencz tenorista, Bachmann Ede utódja, művészi pályáját, melyen oly magasra emelkedett, két évvel utóbb pedig a hírneves bassista, Rokitansky János, szintén itt lépett föl először. Mindez még a régi német színházban történt. 1862. november 18-án nyílt meg a Ferencz József-rakparton az ideig- lenes cseh országos színház, de a különvált cseh színpad igazgatása még két éven át az anyaintézetével egyesítve maradt. Emez ettől kezdve a némei királyi országos színház czímét viselte. Csak 1863 április 24-én határozta el a cseh tartománygyűlés, hogy a két színház igazgatása ezentúl teljesen külön választandó s hogy mindenikre külön pályázat hirdetendő, s mindkét intézet az ország részéről 10.500 forintnyi évi segélylyel támogatandó.