Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

184 természetesen csak az új házban kerülnek színre, mely egyúttal nyáron is kellemes otthonúl szolgál a múzsáknak, míg régebben ép ennek a híjjá volt a legfájóbban érezhető. A nép önerejéből keletkezett új német színház s a vele vállvetve működő régi német országos színház ugyan ma már nem remélheti, hogy hajdani hatalmas művészeti tekintélyét s egykori fényes anyagi helyzetét visszahódíthatja, de azért mindenkoron méltó fog maradni nagy múltjához s nem szűnik meg Csehország földjén a német művészet dicső hagyományok által megszentelt csarnoka lenni. A prágai cseh színház. A prágai játékszín történetét, mint láttuk, 1862-ig kiválóképen csak a német irodalom és színművészet fejlődése alkotta, mert a fő színház ez évig a cseh székvárosban a régi rendi és ma országos német színház vala, melyből a cseh nemzeti és országos színház utóbb kiágazott. De már a XVIII. században is mutatkoztak egyes szerény kísér- letek arra, hogy a drámai művészet az országban honos cseh-szláv nyelven is ápoltassék és e nyelvű alakjában is saját otthonra tegyen szert. Prága művészetének és társadalmi életének uralkodó jellege azonban a múlt század utolsó s a jelennek első évtizedeiben még német volt; mindazonáltal épen a németség részéről igen jóakaratú érdeklődéssel találkozott ama kis írói kör törekvése, mely a cseh nyelvet a színpadon is meg akarta szólaltatni. Már a Kotzen-színházat bérlő Brunian-féle vállalatnak utolsó éveiben azzal igyekezett a bukófélen lévő igazgatóság megingott népszerűségét gyámolítgatni, hogy Krüger Károly egyfelvonásos népszínművét, a „Herzog Michel"-t „Kníze Honzík" czímen cseh nyelvre fordíttatta. E fordítás azonban szörnyűséges volt; hozzá még néhány jókedvű úriember a csehül nem igen tudó színészeket mindenféle sületlenségre tanította, a minek következtében az előadás gúnykaczaj, füttyök és pisszegés közt ért véget. Szabályszerű cseh előadások csak akkor kerültek sorra az egykori „nemzeti", ma német országos színházban, mikor Bondini vállalkozó rendezője vagy „igazgatója" czímén a prágai Bulla (született 1754) vezette a német drámai előadásokat, ki több cseh tagot vett föl személyzetébe s ezekkel és a német tagok segítségével 1785 telén cseh fordításban adott elő egyes német darabokat. Az első kimutatható ilyen cseh előadás 1785 január 20-án volt s ez alkalommal az ifjabb Stephanie „Deserteur aus Kindesliebe" czímű darabja került színre Bulla Károly, az igazgató öcscse fordításában. Azon nemzeti érzűletű férfiak, kivált írók maroknyi csapata, kik a „vlastenci" (hazafiak) névre büszkén népük nyelvének felélesztéséért és fejlesztéseért