Seite - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

200 fönmaradt, ebben a kolostorban ápolták. Már a legrégibb kútfők is úgy dicsérik e kolostort, mint a művészetek fészkét. A művészetek legszebb virágzásukat itt a nagy eszű Bozetéch apát alatt érték el, a ki maga is szépen festett, ügyesen faragott és esztergályozott. Mint híres építő a század végén I. Vratislav király segítségével kolostorát teljesen földíszíti, egyúttal nagy- szerűen kibővíti a templomot, s azt harangokkal, keresztekkel s egyéb egyházi szerekkel fényesen ellátja. A közműveltség tekintetében oly nagy fontosságú Benedek-rend nem sokára még két kolostorral gyarapodott. I. Vratislav király 1085-ben alapítá Szent Lőrincz tiszteletére Opatovitz kolostort, a hova a Monte-Cassinóról hívott szerzeteseket telepített; II. Bfetislav pedig Leitomischl benczés kolostort alapítá. A szerzetesi kolostorok mellett és velük egyidejűleg a világi papság társas-káptalanokban egyesűit és közös életet folytatott. I. Bfetislav a Lengyelországban elkövetett hibák jóvátételéül Alt-Bunzlau várban társas- káptalant alapított és melléje építé Szent Venczel templomát, melyet 1045-ben Severus püspök szentelt föl. II. Spytihnév 1057 körűi alapítá a leitmeritzi prépostságot és a hozzá tartozó Szent István templomot, valamint 1060-ban a prágai várban az új püspöki székesegyházat, melyet aztán utódja fejezett be, a ki egyszersmind 1070 körűi Vysehrad várban a Szent Péter- nek és Pálnak szentelt társaskáptalani templomot építé. Minthogy a szerzetesek és a társaskáptalani tagok életmódja és szer- tartása megegyezett, azért templomaik és házaik is hasonlítottak egymáshoz. A három-hajós bazilika elrendezése igen egyszerű volt. Dísz nélküli négy- zetes pillérek két rendje osztá a templomot három hajóra, a két alacsonyabb oldalhajó keresztboltozatú, a magasabb középhajó lapos mennyezetű volt; a középhajónak keleti végében volt a sírbolt, mely félkörű apsissal záródott. Rendszerint a két oldalhajónak is félkörű záradéka volt. A Szent Vitus bazilikájához, minthogy egyszersmind székesegyház volt, kettős szentély volt kapcsolva. A szóban levő templomok némelyikének a nyugati oldalán két tornyú homlokzata volt, másoknak meg nem volt tornyuk és a harangláb mellettük külön állt. A templom egyik hosszanti fala mentén volt a kereszt- folyosó a szerzetesek celláival, távolabb voltak a gazdasági épületek. Csehország első templomától Levy Hradec várában a nagyszabású elrendezéssel bíró Szent Vitus templomig valamennyi román művészetű egyházi építmény arról tanúskodik, hogy a művészet ez emlékszerű és leg- nevezetesebb ágának úgy művészeti, mint technikai fejlődését a cseh nép