Seite - 203 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

203 Valamennyi templom egyhajós, csekély terjedelmű, kelet felé félkörű, vagy négyszögű; néha sokszögű szentélylyel záródik; nyugati homlokán négyzetes torony emelkedik, mely vagy olyan széles, mint a hajó, például Kyjében és a mühlhauseni Szent Egyed templomon, vagy keskenyebb a hajónál, a milyen például a planani, a müglitzi, a liebshauseni, a rudigi templom tornya. Potvorov helység gazdag építészeti díszű templomának nincs tornya. Söberle helység mesteri elrendezésű temploma e tekintetben valamennyitől eltér; kerek tornya a négyzetes hajó közepén négy szabadon álló oszlopon nyugszik. Szent Gál temploma Porícíben és Szent Bertalan temploma Kondracban egyhajósak ugyan, de két tornyuk van, s pedig az előbbinek tornyai négy- zetesek, az utóbbiéi kerekalakúak. Prosík helységnek az előbbi korszakból való kisded bazilikájával szem- ben áll a második korszakbeli falusi templomok királynéjaként, az egyébként nem nagy falusi bazilika Tismitzben. Három hajója, három apsisa és két tornya van; belsejében pillérek és oszlopok váltakoznak, a mi Csehországban több helyt nem fordul elő. Az építészeti dísz hatását még fokozza az anyag jósága; a falak ugyanis kivétel nélkül gondosan faragott koczkakövekből vannak. A kőnek, legyen az akár gránit, akár homokkő, akár egyéb, természetes színe az építménynek a szilárdság látszatát kölcsönzi; a kétféle színű kőnek rétegenként való váltakozása pedig emeli az építmény festői hatását, a mire legszebb példa a planani és a rudigi templom. A fölsorolt falusi templomok azonban még nem merítették ki a XII. század alkotó erejét. II. Boíivoj herczeg, hálából szerencsés megmen- téseért, 1115-ben alapítá a sadskai társaskáptalan templomát. E században ezenkívül még számos és nagyszerű kolostortemplom keletkezett; az ural- kodók, a főurak és nejeik vallási buzgóságuk emlékeiül vetekedve alapíták a zárdákat. Az első korszakban meghonosodott benczés rend számos újabb alapítású zárdával gazdagodott. Svatopluk herczeg 1108-ban alapítá Kladrub kolostort, melyet 1115-ben I. Vladislav fejezett be és egyszersmind temet- kezési helyűi választott; Sulzpach Vilmos és Hermann testvérek 1120-ban alapíták a vilémovi benczés zárdát; hasonló kolostor keletkezett Postelberg- ben és Seelauban (Zelivo); végűi I. Vladislav király 1159-ben a bíevnovi prépostságot Podlazitzban apátsággá emelte, neje Judit pedig Teplitzben benczés női kolostort épített. A „fekete" barátokhoz járúltak a század közepe táján a „fehér" barátok, az újonnan alapított premontrei rend kanonokjai, 26*