Seite - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

204 a kiket Zdik, a híres olmützi püspök közbenjárásával I. János prágai püspök honosított meg Csehországban. I. Vladislav király 1141-ben alapítá Prágában Strahov premontrei kolostort, a mely az első volt az országban, neje Gertrud pedig 1144-ben alapítá Doksan premontrei rendű női kolostort. Az új rendet csakhamar annyira megkedvelték, hogy két benczés kolostort adtak át neki; 1145-ben a leitomischlit, 1148-ban pedig a seelauit, a mely utóbbinak egyik tagja, Henrik, alapítá a lúnovitzi apáczakolostort. Az uralkodó család példáját követték az ország főurai. Mühlhauseni György 1184-ben alapítá a törzsbirtokáról nevezett Mühlhausen kolostort, boldog Hroznata 1193-ban Tepl kolostort és az alája rendelt Chotésov apáczakolostort, melynek huga Vojslava mint védnöknő állott az élén, míg az alapító maga az előbbiben procuratori tisztet viselt. Vladislav királynak és az ország nagyjainak bőkezű- sége a benczések és a premontreiek mellett és velük egyidőben a cistercita rendnek is fényes otthont adott a szép országban. Miroslav alapítá 1143-ban Sedlec híres kolostort, az imént említett uralkodó pedig 1146-ban Plass kolostort, melyből Hradisté kolostor alapíttatott; 1153-ban keletkezett Nepomuk, 1157-ben Svaté Pole kolostor; Milgost a század végén Mastovba hívta meg a cistercitákat, a honnét azonban azok nem sokára Ossegbe települtek át. A román művészetnek a vallásos lelkesedés dicső idejében épített emlékeit részint a későbbi viharok söpörték el, részint az újabb időben dívó helyreállítási kedv torzította el, úgy, hogy ma csakis töredékek nyújtanak tájékozást a bazilikai rendszerben épített templomokról. A XII. századbeli kolostor-templomok kivétel nélkül terjedelmes bazilikák, melyeket hatalmas pillérek három hajóra osztanak, s melyek nagyobb részének elrendezésében a keresztalak is jelezve van. A kereszthajó vagy a keleti oldalon van, vagy pedig jobban nyugat felé, mindjárt a szentély előtt. A plassi cistercita templom kereszthajós elrendezésű, ellenben a mühlhauseni premontrei templomnak csupán fölépítésében mutatkozik a keresztalak. Doksan és Kladrau kolostorok templomai szintén kereszthajósak. A középhajó rendszerint lapos mennyezetű volt, kivételek a doksani és kladraui templom. Az oldalhajókat egyszerű keresztboltok födték. A tornyok vagy a nyugati homlokzaton állanak, vagy pedig az oldalhajókat fogják közbe és a templomnak a kereszthajó látszatát kölcsönzik. Ilyenek a strahovi apátsági templom és a hradschíni Szent György templom. Építészeti részletek a második korszakban újjá épített prágai Szent György templomon, a mühlhauseni kolostor-templomon és a