Seite - 205 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

205 doksani templom pompás sírboltjában maradtak fönn. A tepli, nepomuki, hradistéi és ossegi templomok az átmeneti építészet korába tartoznak. A IX. századbeli templomocska, a melynek átmérője csak néhány méter volt, háromszáz év alatt hatalmas építménynyé fejlődött, a melynek nagyszerű csarnokai a hívők ezreit és ezreit fogadták be. A román építés művei hű képét nyújtják Csehország történetének. A mint a Premysl-család hatalma öregbedik, a herczegek királyokká lesznek, azonképen a kis falusi templomok hatalmas székesegyházakká alakúinak. Az építészet fejlődése azonban, úgy az első, mint a második korszakban a külső körülményekhez és a nép szelleméhez alkalmazkodik, alkotásai így válnak igazi művészeti remekekké és ugyanakkor a legrégibb és legbecsesebb kincsei a cseh népnek, a melynek ideális művészeti hajlamait képzelmének és kezének e művei hűen tükrözik vissza. Csúcsíves építés. Az új művészeti fölfogás, melyet a XII. század közepe táján Franczia- országban keletkezett építmények idéztek elő, a művészet többi ágaiban is uralkodóvá lett, és lassanként tovább-tovább teijedt. Európa távolabb eső országaiba, köztük Csehországba, melyet nagy német terűlet választ el Francziaországtól, későbben és pedig Németország révén jutott el az új eszmék áramlata. I. Venczel uralkodásától fogva kezdett meghonosodni a csúcsíves építés. Ez kiválóan szerkezeti jellegű; a csúcsos ívnek, a bordás keresztboltnak és a kifejlett támasztó rendszernek következetes alkalmazása képezi lényegét, a minek hatása alatt azonban az épület elrendezése és fölépítése is átalakúl. Néhány átmeneti művészetű nevezetes épület hathatósan egyengette az új rendszer uralomra jutásának útját, noha a román művészet kifejlett, nemes formái a XIII. század közepéig divatoztak, a miről művészettörténeti fontos- sággal bíró akárhány épület tanúskodik. így a prágai Ágnes-kolostor építészeti szerkezeténél fogva határozottan a csúcsíves építés küszöbén áll, díszítményei azonban román művészetűek. A csúcsíves szerkezet uralkodik a kolostorhoz tartozó épületeken is. Ezek: a keresztfolyosó, a convent terme, a vele kapcsolatos Mária-Magdolna kápolna, továbbá Szent Lőrincz, Szent Ferencz és Szent Borbála temploma. Nagy fontosságú tény, hogy e csoportos építmény java része az átmeneti építés idejében keletkezett, valószínűleg