Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

206 I. Venczel alatt fejeztetett be és mintegy megjelöli a csúcsíves rendszernek a kezdetét Csehországban. Az osseggi cistercita kolostornak káptalanterme az említett prágai építményeknél nem sokkal korábban fejeztetett be; szintén csúcsíves szerkezetű és késő román ékítményei vannak. Más példák, így a hradistéi templom szentélye, és a husziták által elpusztított nepomuki kolostor romjai is bizonyítják, hogy a cisterciták nagyon elősegítették a csúcsíves építést; a hazájukban, Francziaországban kiművelt és onnét magukkal hozott rendszernek eleinte csakis szerkezeti elemeit alkalmazták, de azokat mindenütt, a hova akkor meghivattak, érvényre is juttatták. Minthogy a cisterciták csehországi telepei frank és osztrák kolostorok származékai voltak, s minthogy minden újabb telephez az építészetben járatos szerzetest rendeltek ki, a ki a szabályaiknak megfelelő építkezést vezette: önként érthető, hogy a német anyakolostorokból Csehországba küldött „szürke" barátok nagy szerepet vittek a csúcsíves építés meg- honosításában. A kora csúcsíves építés alkotásai közül első helyen állanak Hohenfurt és Goldenkron cistercita kolostorok. Egy időben keletkezett mind a kettő; az előbbi ma is jó karban van. Rosenbergi I. Wok Péter a Moldva egyik szelíd magaslatán alapítá Hohenfurt kolostort; 1259-ben Felső-Ausztriából, Wilheringből való szerzetesek telepedtek meg benne, de csak a XIV. század közepén fejeztetett be. A kolostor temploma a későbbi keletkezésű épületek közül magasan kiemelkedve, messze ellátszik; elrendezése keresztalakú, hosszanti három hajója egyenlő magas, tehát csarnoktemplom; a hajókat két rendben öt-öt karcsú pillér választja el; a kereszthajó mindkét szárnyának a szentély melletti oldalon két-két kápolnája van, a mi megfelel a cistercita hagyományoknak. A kora csúcsíves építés idejéből való részei: a félkörben kápolnákkal övezett szentély, mely a német cisterciták kedvelt mintájának, a fontenayi templomnak elrendezését követi; továbbá a kereszthajó, a sekrestye, mely kezdetben ideiglenes templomúl szolgált, a káptalanterem, melynek boltozata díszes oszlopkötegeken nyugszik, s szép kerekablaka van, végűi a keresztfolyosónak éjszaki szárnya. Fejlett csúcsíves művészetűek: a hosszanti hajó ablakainak geometriai dísze, a nyugati kapu fölött levő pompás nagy ablak, végűi a keresztfolyosó többi három szárnya. Különösen figyelemre méltó a szentély két szélső kápolnájának a háromszög két oldalából alakított záradéka, melyhez hasonló nem találkozik a cistercitáknak sem ausztriai, sem németországi építményei között.