Seite - 210 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

210 nyugszanak; hálós boltozatú egyes hajója és az eléje 1494-ben épített nyugati tornyocska a II. Vladislav korabeli építészetre vall. A cistercitákon kivűl épen a csúcsíves építés behozatala idejében számos helyen letelepedő kolduló szerzetesek, a Ferencz- és a Domonkos- rendiek is nagyban elősegítették az új építési rendszer elterjedését. Kolostoraik a városok falán belül, vagy kivíil, de mindig annak tövében, tehát a polgárság szeme láttára épültek, a városi munkásokkal is megismertették az új formákat, sőt e tekintetben sokkal nagyobb hatásuk volt, mint a félre eső, erdős völgyekben épült cistercita kolostoroknak. A kolduló szerzetesek, a mennyiben ragaszkodtak a háromhajós elren- dezéshez, többnyire erősen kiszökellő és teijedelmes szentélyt építettek. Ilyen Pilsenben a Ferencz-rendi, Prágában és Egerben a minorita és Budweis- ban a Domonkos-rendi kolostortemplom. A prágai és a budweisi, továbbá a nimburgi kolostor templomát a magasba való törekvés jellemzi. Az előbb említett négy kolduló szerzetesi telep a szokásos elrendezésű; a szerzetesek lakásáúl szolgáló keresztfolyosó a templomnak vagy a déli vagy az éjszaki oldalához csatlakozik és keleti szárnyában kápolna van. A kápolna még II. Venczel idejében befejezett legrégibb része a pilseni kolostornak. A Clarissák templomának Jungfer-Teinitzban és a minoritákénak Beneschau- ban, a maradványok után ítélve, szintén három hajójuk és nagy szentélyük volt. Ellenben a minoritáknak 1281-ben alapított és a huszita háborúk után újjáépített temploma Bechinben a német Ferencz-rendiek szokása szerint kéthajós. A kolduló szerzetek a gyakorlati szükséget tartották szem előtt, s különös gondot fordítottak arra, hogy a templom elrendezésénél fogva alkalmas legyen szentbeszédek tartására, de a mellett a művészeti díszről sem feledkeztek meg. Erre példa a Domonkos-rendi templom Budweisban és a minorita templom Egerben. Az utóbbit 1285-ben Habsburgi Rudolf és számos világi és egyházi fejedelem jelenlétében szentelték föl. Az Ágoston- rendi remeték is a kolduló szerzetek templomát fogadták cl mintáúl. Ezt fölismerjük Szent Tamás tiszteletére 1315-ben és 1379-ben fölszentelt prágai templomukon is, noha ez utóbb tetemes átalakítást szenvedett. A kolduló szerzetek építészeti emlékei a csúcsíves művészet követ- kezetes fejlődését mutatják, s e szerzetek a világi osztálylyal való állandó és benső érintkezésénél fogva is nagy szerepet visznek az új építészet érvényre juttatásában. Ellenben a Mettau folyó melletti Politzban II. Premysl Ottokár alatt épült benczés templom csúcsíves szerkezetű ugyan, de számos részlete