Seite - 211 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

211 az átmeneti építészetre vall. Csakis a kapuja és a fő hajó hosszanti hevederei csúcsívesek, a mellékhajók keresztboltozata itt épen úgy, mint Goldenkron- ban, gyámokon nyugszik, a szentély boltozatának bordái pedig a falat tagoló oszlopok egyszerű fejére ereszkednek. A bordák tagoltsága még átmeneti jellegű és távol áll attól, hogy a pálcza-tagnak körtéhez hasonló alakot adjon. A kapu bélletében az oszlopfők lombdísze a kora csúcsíves művészet fölfogása szerint iparkodik a honi növényi formákat természetszerűen utánozni. Nem tudjuk, vájjon a Bawor apát által 1306-ban a monostor falainak építé- sével megbízott Péter és Miklós mesterek építették-e a templomot is ? A kora csúcsíves művészetnek egyik legkiválóbb alkotása a komotaui Katalin-templom, mely 1789 óta zárva van és most padozattal több emeletre osztva, magtárúl szolgál. A német lovagrend által emelt ez építmény tech- nikailag is elüt a többi egykorú művektől, a mennyiben tisztán faragott kőből van építve; zárókövei, oszlopfői, gondosan tagolt bordái, az ablakok bélletének oszlopai, a nyolczszög öt oldalából alakított szentélyének részletei úgy formai szépségre, mint gondos kimunkálásra nézve méltó helyet foglalnak el a prágai Ágnes-kolostor mellett, sőt azt fölül is múlják. A strakonitzi kora csúcsíves keresztfolyosó keresztboltozata gyámokon nyugszik, sarkaiban pedig tagolt oszlopok állanak, a melyeknek fejét szépen faragott lomb díszíti; a János-rendi lovagok építék a XIII. század második felében. Hasonló egyszerűség jellemzi a prágai Mária-templomnak kora csúcsíves marad- ványait is. A premontreiek mühlhauseni (Milevsko) templomának 1230 és 1250 közt épült szentélye szintén kora csúcsíves, nemkülönben a Seelau (Zelivo) kolostor temploma is. Strahov zárda az 1258 október 19-diki tűzvész után, Tepl, Chotiesehau és Doksan zárdák pedig az 1278-iki zavaros napok után újíttattak meg; azt azonban már nem lehet pontosan meghatározni, hogy ez alkalommal mily mértékben alkalmazták ezeknél a kora csúcsíves építést. A prágai keresztes urak, továbbá a szent sírról nevezett és a Zderason letelepedett keresztesek építményeiből semmi sem maradt fönn. A kolduló szerzeteknek a Píemysl családbeli utolsó uralkodók alatt föl- virágzott telepein, melyeket a huszita mozgalom elsöpört a föld színéről, továbbá a II. Pfemysl Ottokár óta német lakosokkal benépesített és hatal- masan föllendült városokban bő alkalom kínálkozott a kora csúcsíves építés alkalmazására. A városoknak rendezésével, megerősítésével karöltve járt Isten házának építése, a melynek minél gazdagabb fölszerelésére a vagyonos polgárok bőkezűen adakoztak. A városok megerősítése meghatározott és 27*