Seite - 216 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

216 Pisek vár kápolnája szintén sokszöggel záródik. Ugyan e várnak most katonai raktárul szolgáló lovagterme több tekintetben, különösen az ablakok három karajú geometriai idomai, a bordák formálása és a gyámok dísze tekin- tetében hasonlít Klingenberg vár építészeti részleteihez. Úgy látszik, hogy a fölsorolt várak II. Pfemysl Ottokár idejében fejeztettek be. Kuttenberg olasz udvarának szép erkélykápolnáját II. Venczel uralkodása alatt építették; a nyolczszög öt oldalából alakított záradéka rendkívüli festői hatású, de a késő csúcsíves művészet idejében tetemesen átalakították. Kora csúcsíves világi építmények nem maradtak fönn sem a várakban, sem a városokban. A cisterciták kora csúcsíves templomait német és franczia hatás jellemzi; a többi nagyobb templomok háromhajósak, oldalhajóik vagy alacsonyabbak a középhajónál, vagy azzal egyenlő magasak, tehát úgy nevezett csarnok- templomok; a kolduló szerzetek templomaihoz megnyújtott szentély csat- lakozik. Kéthajós templomok, a milyen a sobéslaui, vagy Bechinben a minoriták temploma, e korszakban a ritkaságok közé tartoznak. A falusi templomok egyhajósak, s egyes vidékeken egyenes záradékúak; később azon- ban a sokszögű záradék jutott uralomra. A templom belsejének elrendezését kivűl a falból kiszökellő, zömök támasztó pillérek jelezték, melyeknek első sorban szerkezeti föladatuk volt, s ormukat néha tornyocskák díszítették. A nagyobb templomok homlokzatát a fő kapu fölött kerek-, vagy több osztályú nagyobb négyszögű ablak élénkíti. A fő kapunak a béllet gazdag tagoltságán kivűl egyéb dísze nem igen volt. Az elül derékszögben lemetszett ferde lécz-tagból és ez alatt mély horonyból alakított párkány általánosan divott. A két és több osztályú ablakok kereteit és bélletét csinos oszlopkák, az ablakok felső részét három és négy karajú geometriai idomok díszítették. A középhajó szakaszai ritkán négyzetes, többnyire négyszögű alaprajzúak voltak, a mivel kapcsolatban állandósúlt a csúcsos ív szerkezeti alkalmazása. Lassanként föltétlen uralomra jutottak a csúcsos ívű hevederek, ablakok és kapuk. A szentély boltozata többnyire fali oszlopokon nyugodott, ritkábban gyámokon. Az oldalhajókban gyakoribbak a gyámok. Tagolt törzsű oszlopok csak is káptalantermekben, keresztfolyosókban és várkápolnákban fordúltak elő. A templom hajójának pillérei rendszerint híjával voltak a gazdagabb tagoltságnak. A körtealakú bordák a XIII. század vége felé mindinkább leszorították a román művészethez hasonló átmeneti formákat. Az a körül- mény, hogy néhány krónikái följegyzés különösen kiemeli I. Venczel idejében épült több templom boltozatának befejezését, arra látszik útalni, hogy a