Seite - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

222 másik kútfő szerint, a melynek megbízhatóságát nem lehet kideríteni, Vilmos mester vezette volna az Ágoston-rendiek raudnitzi kolostortemplomának építését is. Ugyan ez időtájt érvényre jutott a franczia hatás az ország főváro- sának nagyobb szabású világi építményeiben is. Az ország iljú helytartója, a tizenhét éves Károly morva őrgróf, 1333-ban helyreállíttatá a düledező, már szinte lakhatatlan hradsehini királyi várpalotát, s mintáúl a franczia ural- kodók várkastélyát, a régi Louvret választá. A franczia udvarnál növekedett fejedelem, kinek első felesége franczia herczegnő volt, a szóban levő helyre- állítás munkáját csakis franczia építészre bízhatta, a ki a mintának részleteit is pontosan ismerte. 1335-ben János király követve a királyi kastélyokat helyreállító fiának példáját, úgy a prágai várban, mint az ó-városban levő kastélyán sokat épített a franczia ízlés szerint. Ekként a franczia fölfogás mind nagyobb tért hódított és meghonosodását nagyon elősegíté az, hogy a prágai érsekség alapítása (1344) után a már 1341-től fogva tervbe vett székesegyház építésének vezetését az Avignonból meghívott arrasi Mátyás mesterre bízták, a kinek azalatt míg az ország legnagyobb templomának építését vezette, bő alkalma nyílt az itt-ott mutatkozó franczia hatást egészen határozott irányba terelni és a hazai munkásoknak a franczia csúcsíves épí- tészet szellemében való kiképzését hatályosan előmozdítani. Mátyás mester a prágai székesegyházat a franczia e fajta templomok mintájára kezdé építeni, s igen valószínű, hogy a híres Karlstein várnál is, melynek építése rá bízatott, szintén valamely franczia építmény, talán az avignoni pápai vár mintája után indúlva kapcsolá össze az isteni tiszteletre szolgáló helyiséget a fejedelmi lakosztálylyal. Mindez a lehető legkedvezőbb volt arra, hogy a franczia fölfogás elterjedjen és mennél mélyebb gyökeret verjen. Hozzájárúlt még, hogy az udvar a legélénkebb érintkezésben és benső viszonyban állott a franczia királyi házzal, s ennek hatása meglátszott az udvari viseleten, a szokásokon, az iparművészet több ágán, jelesül a bronzöntésen és a könyv- festészeten is. Ha arrasi Mátyás tovább él és Csehország legnagyobb egyházi és világi építményeit befejezi, kétségtelen, hogy az ország építészetét még jobban át meg át hatotta volna a franczia szellem, mely így is irányadó maradt IV. Károly uralkodásának elejéig. A cseh király hatalmi körének kibővülése és német császárrá választása következtében Csehországnak addig megőrzött különállásában is változás állott be. IV. Károlynak gyakran személyesen kellett beavatkoznia a német birodalom majd egyik, majd másik részének ügyeibe, a mi gyakori