Seite - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

228 összefoglalni és azt valamely nagyszerű, figyelmet keltő építményén meg- valósítani, a mely aztán olyan serkentő hatású lett volna, mint a nagy német mester művei voltak. Egyébként kétségtelen, hogy a Parier Péter által kiművelt és szilárd alapokra fektetett fölfogás sok helyen érvényben maradt a huszita háború kitöréséig, a mennyiben az akkori művész-nemzedék java része annak vagy közvetett, vagy közvetetten hatása alatt állott. Mert a mesternek, majd fiának, Jánosnak 1406-ban bekövetkezett halálával nem szűnt meg azonnal az addig uralkodó irány hatása. De további fejlődésének sem kedveztek a körülmények. A Parler-féle iskolából való és a strassburgi templom építésénél mondaszerűen föltűnt „prágai junkerek", nemkülönben a prágai Jeny és a prachatitzi János kőfaragók, kik Bécsben dolgoztak, vagy a regensburgi székesegyházon dolgozó Venczel mester, Németország több helyén becsületére váltak a prágai építészeti iskolának és a német csúcsíves építészet alapján álló kiképeztetésüknél fogva természetszerű hivatottsággal bírtak a megkezdett építmények folytatására; ellenben a német mestereket, miként a prágai festőczéh följegyzéseiből is kiderül, Csehország szláv lakos- ságából kikerült munkaerők mind jobban-jobban leszorították. Az utóbbi építőmesterek iránya már érvényre jutott IV. Venczel uralkodásának utolsó évtizedében, azonban a művészeti életre káros hatású huszita háborúk meg- akadályozták a kifejlődését. Vegyük szemügyre a luxemburgi házból való három első király ural- kodása idejében keletkezett emlékeket. Első helyen áll közöttük a Szent Ágostonról nevezett kanonok-rend raudnitzi kolostora és temploma, melyet János király alatt kezdtek építeni. Drazitzi IV. János püspök 1333-ban alapítá, és valószínű, hogy az Elbe hídjának építésére meghívott avignoni Vilmos mestert bízták meg a templom építésével, azonban nem ő fejezte be, noha a templomot már 1340-ben fölszentelték. A templomnak bazilikaszerű elrendezése és megnyújtott szentélye van; oldalhajói és a déli oldalból kiszökellő sekrestye megőrizték a régi boltozatot; rendkivűli gonddal és csínnal kimunkált keresztfolyosója kis terjedelmű, de elrendezése szigorúan ragaszkodik a kolostori szabályokhoz; különösen szépek az ablakok geometriai idomai, a zárókövek és az oszlopfők; díszítményűl szolgál az alapítónak czímere is: Drazitz urainak egy tőből kinövő három szőlőlevele. Ugyanez a czímer előfordúl a prágai püspöki palotának gondosan faragott kövekből épült tornyán is, melynek aljában csúcsos ívű kapu nyílik; továbbá előfordúl a prágai Egyed-templom előcsarnokában, melyet azonban csak