Seite - 230 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

230 A biztosan meghatározható világi építmények sorába tartozik a neuhausi kastély, de kápolnájának még régi részletei sem bírnak építészeti érdekkel. A nemesi birtokok várkápolnái általán fölötte egyszerűek voltak, a mire példa a krumaui kastély kétszakaszú kis kápolnája. Sajnálatos, hogy elpusztult az Elbének Raudnitz melletti hídja, mely egyenesen franczia hatás alatt keletkezett; kivűl koczkakövekből, belül öntött falból épült pilléreit három- szögű sarkantyúk védelmezték. Ilyen sarkantyúi vannak a píseki régi hídnak is, mely vagy a raudnitzi, vagy a prágai Károly-hídnak a mintájára kelet- kezett. A párisi Louvre mintájára helyreállított prágai királyi vár Karlstein mellett a csúcsíves művészetnek legfontosabb és legérdekesebb világi épít- ménye volt; pusztúlása nagy veszteség már csak azért is, mert részletes tájékozást nyújtana a felől, hogy a franczia csúcsíves építészet szerkezete és díszítménye miként vetette meg lábát Csehországban. Noha Károly morva őrgrófnak első föllépésével már élénk lendületet nyert Csehország művészeti élete, a melyben részt vett János király is, mindazáltal a teljes virágzás csak akkor következett be, mikor Károly kezeibe került Csehország és a német birodalom sorsának intézése. Prágában 1348-tól kezdve keletkezett az Új-város, melynek tervét maga a császár állapítá meg, s melynek nagy terjedelme szokatlanúl élénk építészeti tevékenységet látszott előidézni. Azonban az építkezés nem szorítkozott egyedül az Uj-városra, hanem kiterjedt a város többi részére is. Ugyanis a székesegyház, a Szent- Lélek templom szentélye és a Moldava-híd építése mellett számos más építmény ezer meg ezer munkást foglalkoztatott. Ezek voltak: Emaus és Karlshof kolostorok, Szent Katalin és Havi Boldog Asszony templomai, az Ambrus kolostor, az Apollinaris-, a Henrik-, az István- és Teyn-templom, a slupi Mária-templom, az Egyed- és a Jakab-templom befejezése, a benczé- seknek 1346-ban alapított és a Szent-Lélekről nevezett kolostora, az érseki palotának 1370-ben fölszentelt pompás kápolnája, Vysehradnak, az Uj-város- nak, a Hradsinnak és a Lőrincz-hegynek megerősítése, egyéb új építkezések, átalakítások Strahovban, a Tamás-kolostorban, Vysehradon, Zderason, az Ágnes-kolostorban, stb. E pezsgő tevékenység a gyakorlati élettel való belső kapcsolatánál fogva a polgári osztály anyagi jóllétét nagyban előmozdította, a minek ismét az volt a következménye, hogy a polgár a korábbi szűk és szegényes lakóház helyébe tágasabb újat épített és azt a nagyobb kényelem szükségeinek megfelelően rendezte be. Ekként IV. Károly uralkodása alatt Prágában valóban nagyszerű és sokoldalú volt az építkezési mozgalom,