Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

232 számos mester és munkás jó keresetet talált, a művészeti ízlés is tisztult és finomodott. De az ország többi része sem maradt el a főváros mögött. Ez időben kezdték építeni és gyorsan be is fejezték Skalitz cistercita kolostort, Krumau és Neuhaus minorita kolostorokat, Tachauban a karmeliták zárdáját, Wittingau, Sadska, Rokytzan, Jaroméf, Leitomischl, stb. augustinus kanonok-rendi kolostorokat, azonkívül újabb szerzetek, mint a karmeliták, a szerviták, a coelestinusok meghonosítása révén az építészet nem egy új és érdekes rész- lettel gazdagodott. Az érsekek megerősítették váraikat és városaikat, a mit, számos templom építése mellett, a nemesek sem mulasztottak el. A váro- sokban a polgárok elég gazdagok voltak és lépést tartván az ország egyházi és világi nagyjaival, számos közhasznú és pompás építményt emeltek. Egymás után keletkeztek a tanácsházak, a kórházak; a városokat védő erődítményeket kibővítették és kellő karba helyezték; nagyszerű új templomok épültek, részben a régiek helyén. Az ország egy nagy építő műhelyhez hasonlított, a melynek művészeti fölfogását a legtekintélyesebb építész irányítá, s mint- hogy az épületek díszítésében nagy szerepe volt a szobrászatnak és a festészetnek, IV. Károly uralkodása alatt az építészetnek bámúlatos föl- lendülésével az összes művészetek aranykora következett be; Csehország szerencsés, gazdagon megáldott ország volt, lakói közt jóllét, nyugalom és békés szellem honolt. Prágának ez időben megkezdett, vagy befejezett építményei foglalják el az első helyet. Ez építmények közt valamennyit fölülmúlja az 1334-ben megkezdett és Szent Vitusnak szentelt székesegyház. Arrasi Vilmos mester a francziaországi nagy székesegyházak mintájára ezt öt hajós templomnak tervezte, melynek szentélyét folyosó és kápolnák koszorúja övezi. Csak a két utóbbi részlet való az első építőmester idejéből. A templom déli oldalának és az ottani pompás kapunak építésénél is a franczia mester terveit követték; de az egésznek nemes összhangját és szabályszerűségét némileg megzavarta az, hogy a régebbi Venczel-kápolnát is belé illesztették. A geometriai díszít- mények egyszerűek; kerülik a nemes formák változatosságát; a pillérek tagoltsága is fölötte egyszerű. Mily nagy különbség van a franczia mester és Parier Péter között, a ki a szerkezet merészségével és a részletek hatásos változatosságával egyaránt megragadja figyelmünket! A német mesternek hatalmasan emelkedő s nagy tömegük mellett is karcsú és szinte könnyed támasztó pilléreit kettős támasztó ív kapcsolja össze a szentélynek magas