Seite - 239 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

239 jáúl alapított, s mely a huszita háború kitörésekor még nem volt egészen befejezve; Markwart prágai mester, a ki különösen mint templom-építő volt ismeretes, szintén dolgozott rajta; csekély maradványai bizonyítják, hogy gonddal készült épület volt. Igen tetemesen gyarapodtak a Szent Ágostonról nevezett kanonok-rendiek, a kik a raudnitzi kanonoki kolostorba való beik- tatásuk után gyorsan megkedveltették magukat. IV. Károly a már említett prágai Karlshofba, pardubitzi Ernő érsek Jaroméfbe, Rokytsanba és a szabaddá lett Sadskába, leitomischli Jelito Péter püspök Landskronba, végűi Rosenberg vallásos érzületű urai: Ulrik, Jodok, Péter és János Wittigauba hívták meg őket. A Szent Ágostonról nevezett remeték számára kolostorok épültek Weisswasserban, Schüttenhofenban, Leitomischlban és Rofovban; a karmeliták számára a IV. Károly által alapított prágai és tachaui kolostor, a János király alatt Smichovban letelepedett karthausiak számára Leitomischl mellett a trzeki kolostor, melyet sternbergi Albert, Leitomischl püspöke, alapított 1376-ban; a szerviták számára a már említett slupi templom épült; a Vysehrad aljában St. Michael mellett letelepített coelestinusok a császári parancsra az Oy bin hegyen épített tágas kolostort és pompás templomot kapták, a mely csak 1384-ben fejeztetett be; a pálosokat ugyanazon évben Rosenberg urai, Péter és János, unokaöcscsüknek, Henriknek, tudtával meghívták a Friedberg melletti Heurafflba; a Domonkos-rendiek és a Ferencz-rendiek az országnak majdnem minden nevezetesebb városában kisebb-nagyobb kolostort alapítottak. E szerint több szerzetnek elterjedése és meghonosítása az egyházi hatalom fénykorában nagy mértékben kedvezett az építési tevékenységnek, és nem csupán a prágai érsekség alapítása, hanem általában az országban uralkodó vallási béke is előmozdította az egyházi épületek külsejének és berendezésének pompáját. Az említett építmények sorában kevés van olyan, mely eredeti állapo- tában maradt volna fönn; közűlök sajátságos elrendezésüknél fogva különösen érdekesek a Szent Ágostonról nevezett kanonok-rendiek kolostora és temploma Sadskában és Wittingauban. A sadskai templom egy csekély magaslaton áll és a körüle elterülő síkságon messze ellátszik; tökéletes keresztalakú elrendezésű; a nyolczszög öt oldalából alakított szentélye egy szakaszszal meg van nyújtva, e szakasz- hoz csatlakozó négyzet két oldalából a keresztnek egy-egy szára szökellik ki, e száraknak egyenlő záradékuk van; a négyzetnek nyugati oldalából kiszökellő torony alsó osztályának boltozata és faragott kövei, melyek