Seite - 240 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

240 kétségtelenül eredetiek, arra a föltevésre jogosítnak, hogy a keresztnek e szárát egykor talán hosszabbra tervezték, s hogy a torony annak csatla- kozását jelöli. E templomot 1362-ben szentelték föl, s noha külsejét később átalakították, jellemző elrendezésének lényegét mégis megőrizte. Körülbelül ugyanaz mondható a Rosenberg urai által alapított wittingaui kolostor templomáról. Ez kéthajós; boltozata a középső tengely mentén álló négy karcsú oszlopon nyugszik; éjszaki oldalán van az egészen ép állapotban levő keresztfolyosó, melynek nyugati szárnyából egy kápolna szökellik ki; a kápolna boltozata jó karban van, a boltozat bordái gondosan faragott gyámokra ereszkednek le. A megnyújtott szentély a két hajó egyi- kének sem folytatása, hanem mind a kettővel közös és sokszögű záradékú. A nyugati oldalon emelkedő torony elhelyezésre nézve hasonlít a prágai István-templom tornyához. A hajóbeli oszlopok díszítményes részletei gondos kimunkálásúak; az ablakokat díszítő geometriai idomokon nyoma sincs a késő csúcsíves építés önkényének. A templomot csak a XIV. század vége felé fejezték be. A Szent Ágostonról nevezett kanonok-rendieknek Csehországban a XIV. század folyamán keletkezett építményeit egymással összehasonlítva, arról győződünk meg, hogy nem ragaszkodtak valamely megállapított és szabályúl szolgáló elrendezéshez, mint példáúl a cisterciták tették, a mennyi- ben a raudnitzi, a karlshofi, a sadskai, a wittingaui templomok egészen elütnek egymástól, sőt a raudnitzi és a wittingaui keresztfolyosó elrende- zése sem egészen egyező. A Szent Ágostonról nevezett remeték is hatalmas építményeket emeltek. Ezt bizonyítja különösen Leitomischlben a szent kereszt tiszteletére szentelt mostani plebánia-templom, mely egyike a csúcsíves építés kevéssé méltatott emlékeinek; Bazilikaszerű, rendkívül tágas épület; hosszanti hajója öt, szentélye három szakaszból áll; záradéka sokszögű, az oldalhajók a közép- hajó félmagasságáig érnek; az éjszaki oldalhajóba később galleriát építettek és ekként magasságban két részre osztották; a homlokzatát támasztó pillérek tagolják és egyszersmind belsejének háromhajós elrendezését jelölik; a támasztó pillérek közt csúcsos ívű, elég magas, de részben megrongált kapu, e fölött pedig geometriai idomokkal díszített, három osztályú, arányos nagyságú ablak nyílik. A szentély déli oldalához épített József-kápolnának díszes faragású zárókövei vannak, csúcsos ívű ablakainak ormáról pedig élénk kifejezésű fejek tekintenek alá. A kápolnához egy teremszerű, négy-