Seite - 249 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 249 -
Text der Seite - 249 -
249
kuttenbergi Borbála-templomon a csehországi csúcsíves építészetnek két
iránya jutott érvényre.
Parier Péter, a nagy eszű mester, alkotó tevékenységének tetőpontján
állott, mikor a szóban levő templom építésével megbízták. E pompás épít-
mény volt utolsó műve, a melyen megmutatta, hogy a kolini templom
szentélyének építése óta mennyit haladt, fölfogása mennyire érett s mennyivel
szabatosabbá lett. Műveinek összesége határozott művészi egyéniséget tűntet
föl. Mint építőmester Kölnben és Gmündben nyert kiképeztetése folytán
kiváló szeretettel foglalkozott a szentélyt övező folyosó és a koszorúkápolnák
elrendezésével; ezzel karöltve járt egy másik jellemző sajátossága, t. i. az,
hogy a záradék egyik pillérét következetesen szerette a fő hajó középső
tengelyére állítani. Meglehet, hogy ez utóbbi sajátosság württembergi minták
hatása alatt fejlődött ki. A fölépítés karcsúsága, a merész szerkezet, a pillérek
és a bordák erős tagoltsága, nagy ablakok által bőséges világosságra való
törekvés és oszlopos karzatok jellemzik valamennyi művét. A támasztó
pillérek és ívek nagy számával és gazdag alakításával élénkséget s változa-
tosságot kölcsönzött a templomok külsejének, a melyen a karcsú tornyocskák,
a magas fő párkány, az e fölött emelkedő karzat, végűi a halhólyaghoz
hasonló geometriai idomok a késő csúcsíves építés hírnökei. A prágai székes-
egyház és a Teyn-templom kapunyílásán alkalmazott félkörű ívvel gazda-
gította a formáknak akkor uralkodó rendszerét; a félkörű ívet ez időben
sehol egyebütt nem alkalmazták ily határozottsággal és nem hozták ily
ügyesen jó izlésű összhangba a többi formával. A fő kaput szerette szobrá-
szati művekkel gazdagon díszíteni, az oldalkapukat és ajtókat pálcza-tagokkal
és hornyokkal élénkíté. O benne a szobrász gyakran az építész fölé kereke-
dett, a mennyiben műveinek fölépítésén és fölszerelésén szívesen adott helyet
a gazdagabb szobrászati dísznek, s ekként az építészet és a szobrászat fejlő-
dését egyaránt előmozdítá. Az kétségtelen, hogy művészetének iránya halála
után sem szűnt meg; mindazáltal lehetetlen teljes biztossággal megállapítani,
hogy mely művészek és mily mértékben állottak az ő művészeti eszméinek
hatása alatt; sőt azt sem állapíthatjuk meg, hogy fia, János, mennyiben
járt atyja nyomdokain, és a prágai székesegyház építésének folytatásánál
mennyiben követett új irányt.
A XIV. század végén és a XV. század elején Csehországban és Német-
ország egyik s másik építményénél föltűnt építészek, így a prachatitzi
mesterek, prágai Jeny és Jane Pehem Bécsben, Venczel mester Regensburg-
Cs. 32
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch