Seite - 255 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

255 fa mennyezete és a bálványos szerkezetű nyugati torony, melyhez egy födött híd vezet. Ennélfogva e templomot nem tekinthetjük a Luxemburgi ház uralkodása idejében keletkezett fa építménynek, a mint hibásan emlegetik ilyenül a braunaui temető ismert templomát is.- A templomnak kőből épült és eredetileg boltozott alsó része való a luxemburgi korszakból és elrende- zésének a skutschi templom elrendezéséhez való hasonlósága arra a föltevésre jogosít, hogy szintén a prága-újvárosi Lutka Péter műve; azonban lehetséges az is, hogy a falusi kisebb templomok elrendezésének általánosan elterjedt mintáját követte. Valószínű, hogy ugyanazon mester építé a falfestményeinél fogva érdekes libischi templomot is, mely a kocii templom építése előtt csak néhány évvel fejeztetett be. Csekély terjedelmű egyes hajójának, valamint a kocii templomnak is, mostanság lapos fa mennyezete van; fölötte egyszerű szentélye elrendezésre nézve hasonlít ez utóbbi két templom szentélyéhez, bordáinak tagoltságát és a gyámok alakját a nyers izlés eredetisége jellemzi. Érdekessé teszi a libischi templomot az is, hogy Lutka Péter, midőn más építésekre vállalkozott, szerződésileg kötelezte magát, hogy annak egyes részleteit hűen utánozza. Úgy látszik, hogy a mester egy ideig a királyt is szolgálta; egyébként pedig, a mennyire az okiratokból kiderül, többnyire kisebb templomokat épített és így nem is volt alkalma a Parier Péteréhez hasonló, művészetileg tökéletes és határozott jellegű rendszert kifejleszteni. A XIV. század végén és a XV-dik elején Lutka Péter mellett Plik Miklós prágai kőfaragó és kőmíves mester épített legtöbbet; úgy az ország főváro- sában, mint a vidéken leginkább világi építményekkel bízták meg; így példáúl svojsíni Zmrzlik Péter megbízta Worlik kastély építésével, s bizonyos, hogy a mai kastélynak egynémely része még ettől a mestertől származik, de melyek azok a részek, nem lehet meghatározni. Prágában a XIV. század végén fejezték be a kisded Bethlehem-templo- mot, mely a vallási viszályok kitörésekor csakhamar híressé vált; ugyanott az új-városban az Oltári-szentség kápolnája egészen szokatlan alakjával általános bámulatot keltett. Az Oltári-szentségről nevezett prágai egyesület 1382-ben építteté e kápolnát, melyet 1791-ben lebontottak. A fönmaradt ábrázolások szerint alaprajzának nyolczszögű csillag alakja volt, mindegyik oldalából kápolna szökellett ki, a melyek mindegyikének egyszerű fokozatú két-két támasztó pillére és külön födele volt, csúcsos ívű magas ablakait geometriai idomok, támasztó pilléreit tornyocskák díszítették. Ezt a szokásos elrendezéstől annyira elütő építményt már csak azért sem tarthatjuk valamely