Seite - 262 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

262 tartották szem előtt, a megrongálódott épületek helyreállításánál tulajdon- képeni művészeti törekvés megvalósítására nem igen kínálkozott tér és alkalom. Azonban mihelyt megkezdődött az újjáépítés és a szükséges beren- dezési tárgyak előállítása, a mesterek és munkások, kik ezzel megbízattak, kénytelenek voltak a jobb időkben szerzett járatossság maradványait értéke- síteni, mert bizony a zavarok nem érleltek sem újabb művészi nemzedéket, sem újabb művészeti fölfogást. E szerint tehát a művészeti tevékenység egy ideig a huszita mozgalom előtti gyakorlat álláspontját foglalta el, a melyben a Parler-féle irány utóhatása is mutatkozott; de a hazai mesterek hatása gyarapodott és erősebb lett. A XIV. században és a XV. század elején élt nemzedékeknek sokféle és valóban nagyszerű építményeken való közre- működés révén bőséges alkalom kínálkozott magukat a művészetben tökéle- tesíteni ; a huszita háború utáni mesterek által tanított nemzedék helyzete azonban nem volt ily kedvező; azért csakhamar kicsinyes modorosságra adta magát, a mely azonban, bár nem mindenütt, némely figyelemre méltó rész- letben mégis szert tett bizonyos eredetiségre. Az újabb nemzedék tevékeny- sége tágasabb tért nyert, mikor II. Vladislav uralkodása alatt a művészetre nézve kedvező korszak kezdődött, a melyet azonban nem lelkesítettek oly nagy eszmék, mint a IV. Károly alatti korszakot. Az építkezés általános körülményei nagyjában ugyanazok voltak, mint a huszita háborúk előtt. így példáúl Wodnian város polgárai plébánia- templomuk szentélyének építése tárgyában 1435-ben Jaklik mesterrel és fiával, Venczellel, a legapróbb részletekre kiterjedő s a föltételeket pontosan meghatározó szerződést kötöttek; így a kuttenbergi Borbála-templom építé- sének folytatását 1512. április 14-ikén kötött szerződéssel Rieth Benedekre bízták és az építésről épen oly pontos számadást vezettek, mint egykor a prágai székesegyház építéséről; hasonlóképen pontosan szabályozva volt a munkabér; érvényben volt az építésnek nyári és téli időszaka közti különbség; divatozott a borravaló és a fürdő-pénz. Az építészet körébe tartozó mester- ségek czéhszerű szervezete Csehországban a XV. század folyamán nagyot haladt. A kőfaragók prágai ó-városi czéhe már 1489-ben „a fővárosból igazgatta a cseh királyságbeli valamennyi hasonló mesterség czéheit" ; emezeken azonban csak a városi czéheket, így példáúl a kuttenbergit, stb. értették; ezekkel egyidejűleg a nagyobb építkezéseknél önálló és független czéhek állottak fönn. Ilyen volt példáúl 1489-ben a Hradschinon a királyi épületek vezetésével megbízott Rieth Benedek mester igazgatása alatti czéh,