Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

264 és az ó-városi lőportorony építését befejezte; mind a kettő oly nevezetes alkotás, mely Parier Péter nagy műveivel, a prágai székesegyházzal és a prágai Moldava-híd ó-városi tornyával sikeresen kiállta a versenyt. II. Vladislav király 1476-ban Eger város tanácsához fordult, hogy engedje át neki Erhart városi építőmestert. Ez azt bizonyítja, hogy e király uralkodásának kezdetén a fölsorolt mesterek még alig voltak képesek minden művészeti követelménynek eleget tenni. Ez a kérés nyilván csak azért történt, mivel a német építőmestert addigi művei alapján képesnek tartották a nagyobb föladatok teljesítésére és mivel az általa képviselt irányt helyes- nek tartották; más felől abból, hogy Rieth Benedek német mesterre bízatott a királyi építkezéseknek, továbbá a székesegyház és több városi templom építésének vezetése, világosan kiderül, hogy az építészetnek Németországban virágzó irányától teljességgel nem idegenkedtek. Rosenberg Ulrik 1444-ben azzal a kéréssel fordult Schaumburg grófnéhoz, hogy engedje át neki Andersen mestert, mivel — úgy mond — Krumauban nincsenek ilyen jeles mesterek; a prágai festő-czéh kihágások miatt büntetést szabott a Prágában dolgozó következő festőkre ; meisseni Lőrinczre, zittaui Gáborra, laufi Jánosra és bécsi Ulrikra; Pfluger Konrád Bömisch-Aichában talált foglalkozást; Kunz mestert Graupenbe hívták meg és reá bízták a templom építését. A fölsorolt adatok azt bizonyítják, hogy a német munkások mindig találtak foglalkozást Csehországban. És ezek nem valami alsó rendű szerepet vittek, hanem többnyire irányadó állást foglaltak el, így példáúl mikor Brüxben a nagy tűzvész után a városi templom újjáépítéséhez fogtak, annak tervét schweinfurti Jakab mester készíté el, a ki ez időtájt az annabergi templom építését vezette; a brüxi templom építésének élén maulbronni Jörg mester állott. Stieglitzer Albrecht görlitzi mester x 507-ben Königgrätz- ben, a görlitzi építő- és ácsmester pedig 1520-ban Bömisch-Leipában dolgozott. A német művészetnek e nagy hatása nem csupán az építészetre szorítkozott, hanem kiterjedt a művészet valamennyi ágára, a minek jellemző példája, hogy László király uralkodói pecsétjét nürnbergi ötvösök, névszerint Herdegen Seitz és Hölper Jeromos, Dürer Albrecht nagyatyja által készítteté; Henrik mester és Münster János mester freibergi festők 1465-ben kötelezték magukat, hogy a graupeni templom számára oltárképet festenek; Burchart György görlitzi festő 1495-ben oltárképet festett a liebenaui templom számára; Lőrincz rézöntőmester Baudissinban 1486-ban szerződést kötött, melynél fogva a graupeni nagy harang megöntésére kötelezte magát; ez