Seite - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

időtájt Plauenből több festő telepedett le Kaadenbe. Ez adatok sorozatából önként következik, hogy a német művészeti fölfogás a csehországi késő csúcsíves építő művészetnek nem csekély részére gya- korolt döntő hatást. A hazai építészek mű- vei közül hatalmasan kitűn- nek Raysek Mátyás építmé- nyei. Működése 1476-ban a prágai lőportorony építé- sével kezdődik, melynek alapkövét 1475-ben virág- vasárnap utáni hétfőn tették le. Az ó-városi tanács a torony építését eredetileg Venczel nevű mesterre bízta, a kapu boltívének befejezte után pedig a szobrászati és ékítményes részletek előállítására pros- tejovi Raysek Mátyást sze- gődtették, a ki addig a Teyn - iskola baccalaureusa volt, két év múlva egészen ő reá bízták az építés folytatá- sát. A torony alsó része egé- szen a kapu boltozata fölött levő négy karaj ú díszítmé- nyig Venczel mester műve, a ki nyilván a Moldava híd- jának ó-városi tornyát vá- lasztotta mintáúl; a torony- nak az említett négy karaj ú dísztől az alsó ablakokig terjedő része a két mester közös műve; a többit aztán Raysek Mátyás maga építé, a kiről dicsérettel említik, hogy virágokat és alakokat igen ügyesen rajzolt és faragott. A mester a torony további épí- Cs. 34 Erkély Launban.