Seite - 268 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

268 nak, a templom kegyurának czímeréből vett töviskoszorú díszíti a záró- köveit; Höritzben a zárókövek Rosenberg urainak rózsáját ábrázolják. Az ottaui templom boltozata megegyezik a kalschingi templom boltozatával, melylyel egy időben is készült; dülényes boltozatú előcsarnoka van, melynek nyomott ívei gyámokon nyugszanak, kapuját pálczatagok gazdagon díszítik. Hasonló továbbá az unterhaidi háromhajós templom is, a melynek rendkívül gazdag hálós boltozata mintáúl szolgált a rosenbergi Miklós-templomnak, noha ez utóbbinál észrevehető, hogy a csúcsíves szerkezet iránti érzék már sokat veszített erejéből. Az unterhaidi templom szentélyének csillagos bolto- zatát finomabban alakítva utánozták a prachatitzi Jakab-templom újabb beboltozása alkalmával, továbbá ugyan e boltozatot még egyszer ismételték a schweinitzi templomon, mely 1485-ben fejeztetett be. Emennek sok- szöggel záródó keresztelő-kápolnáját nemes alakítású csillagos boltozat födi, a melynek vékony bordái többszörösen metszik egymást; a hosszanti hajónak ellenben a csúcsos dongaboltozatot megközelítő hálós boltozata van, a melynek díszes bordáit formált téglák alkották. A schweinitzi templom legérdekesebb része a szentély, a mennyiben boltozatának alapformája hat- szögű csillag, s épen ilyen a sobéslaui templom szentélyének boltozata is; ez utóbbinak kettős hosszanti hajóját a XV. század második felében szintén rendkivűl gazdag boltozattal látták el, s minthogy schweinitzi Benedek mester 1474-ben a sobéslaui torony építésével volt elfoglalva, valószínűnek látszik, hogy a schweinitzi templom ugyan e mester műve. Az említett építmények egyes részleteinek hasonlóságát nem lehet tagadni, a miből az következik, hogy ugyanazon építészeti irány alkotásai; a változatos alakítású csillagos és hálós boltozatokban való kedvtelés mind inkább fokozódott, úgy, hogy a schlaui és a rakonitzi templomok egyszerűbb boltozatait későbbi időben valamely újjáépítés alkalmával keletkezett művek- nek kell tekintenünk, a melyeknek nincs semmi közük a most ismertetett csoporthoz, de a mely csoportbeli építményekkel egyidejűnek látszik a melniki templom hajójának és szentélyének boltozata. A neuhausi prépostsági templomot neuhausi IV. Henrik 1480-ban helyreállíttatá és új szentélyt építtetett hozzá, minél fogva e templom egyike ama nagyobb építmények- nek, a melyeket a XV. század folyamán újjáépítettek és kibővítettek. Épen ilyen tetemes átalakítást szenvedett a neu-bistritzi templom boltozata is, nemkülönben a bechíni minorita kolostor, mely utóbbit a horazdiowitzi keresztfolyosóval együtt rekeszes boltozatúvá alakították át. Hogy déli