Seite - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

270 Laun közelében egy másik építményen, a brüxi városi templomon mutatkozott leghatározottabban az érczhegységi építészet hatása; tervét schweinfurti Jakab mester készíté, a ki Annabergben dolgozott és különösen a műhelyi viszálkodások révén vált ismeretessé; az építés vezetését maul- bronni Jörg mesterre bízták a brüxiek. Ez is háromhajós csarnok-templom, az oldalhajók felső részébe épített karzatot szobrászati művek gazdagon díszítik, a támasztó pillérek a hosszanti falak mentén a templom belsejébe szökellenek s közeik kápolnákat képeznek, a bordák gazdag alakítású hálója egybe foglalja az egész boltozatot, s e tekintetben hasonlít schweinfurti Jakab egy másik művéhez, az annabergi templom boltozatához. Az ércz- hegységi templomok jellemző vonása, hogy teremszerű belsejük különösen a szent beszédek érdekeit szolgálja. Ilyen a brüxi templom is, sőt e jellegét még jobban kiemeli és hatásosabbá teszi a szentélyt övező csarnokszerű folyosó és a kápolnák koszorúja. A templom 1517-tól 1532-ig épült, s elrendezése hűen utánozza az ingolstadti Boldogasszony-templom elrende- zését, a hol schweinfurti Jakab mint legény dolgozhatott. Szászországi hatás jellemzi Komotau közelében a Günther János által épített oberndorfi szentélyt, melynek városi templomát Schremle Jörg építé, de az oldalhajók karzatát kevésbbé művészien fejleszté ki, a pillérek alakítása tekintetében pedig az aussigi, a launi és a brüxi templomokhoz ragaszkodott. A graupeni városi templom építését 1484-ben Kunz mester vállalta el. Meglehet, hogy Kunz és Píluger Konrád nevet ugyan az a személy használta s az utóbbi név alatt sokat dolgozott Szászországban és Böhmisch-Aichában is talált foglalkozást. A graupeni templom igen egyszerű építmény, melynek támasztó pillérei, ablakai és kapuja gondosan faragott koczkákból építvék; a sokszögű szentélyének egyik oldalához csatolt kápol- nának rendkívül díszes és nemesen formált boltozata van; a kápolna külön- ben valamely régibb épületnek — talán az 1479-ben leégett templom szentélyének — maradványa lehet. A Szent-Lélekről nevezett graupeni kórház temploma jelentékenyebb építmény, a melynek kétosztályú ablakai megőrizték a késő csúcsíves díszítményt. Hasonló díszítmények vannak a graupeni temető 1516-ban befejezett Anna-kápolnájának ablakain; a kápol- nának fa burkolatú és festett mennyezete ma is jó állapotban van. A Graupen előtt fekvő, késő csúcsíves művészetű Prokop-templomot sajátságos boltozat födi, szentélye egyenes záradékú. Mind e fölsorolt építmények keletkezését elősegítette a hegyi városnak a közeli Szászországgal való élénk közlekedése.