Seite - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

272 Erhart városi építőmester a XV. század második felében építé az egeri főesperesi templom hosszanti hajóját; az ablakok geometriai díszít- ménye, valamint a szentély éjszaki oldalához csatlakozó sekrestye egy és más részlete aránylag még jól megőrizte a késő csúcsíves formákat. Ugyanezt mondhatjuk az előbbivel egyidejűleg befejezett egeri Bertalan- templomról, a melynek hatszögű csillagalakú boltozata a templom közepén emelkedő oszlopon nyugszik. A schlackenwerthi és schlaggenwaldi három- hajós templomok oldalhajói szokatlanúl keskenyek, ilyen az arnaui plébánia- templom is; az 1500 körűi befejezett bilini városi templom szentélye nem vág jól össze a hosszanti hajó kicsinyes arányaival és nyomott hangulatával. E templom egy felől frank, más felől pedig szász hatást árúi el; a később épült reichenbergi és friedlandi városi templomok azonban valószínűleg sziléziai mesterek művei, a kiknek kiképzése Rosskopf Vendel görlitzi mester révén Rieth Benedeknek tulajdonítható. Éjszak-nyugati Csehország emlékeinél gondosabb kimunkáltságú Böhmisch-Leipában a Mária Magdolna tiszteletérc szentelt templom ablakai- nak geometriai díszítménye; ugyanitt a szent-kereszt templomának szintén gondosan kimunkált ablakai vannak. Jungbunzlauban az esperesi templom és Pardubitzban a Bertalan-templom oldalhajóinak felső része karzatot képez; mind két templomnak meglepően egyszerű keresztboltozata van. Chrudimban három építménynek van fontossága a késő csúcsíves művé- szetre nézve, ezek a Katalin, Mihály és szent-kereszt tiszteletére szentelt templomok. Az elsőben az oldalhajók karzatának díszítése a komotaui temploméhoz hasonlít, kapuja csúcsíves rendszerű ugyan, de már mutat- koznak rajta renaissance formák is. Ellenben ja Mihály-templomnak sajátságos oromzatú nyugati kapuját egymást metsző pálcza-tagok és fölötte szeszélyes geometriai idomok díszítik. A szent-kereszt templomának éjszaki oldalán kőből faragott régi szószék vonja magára figyelmünket, a szentélyzáradék középső nagy ablaka fölött levő padlás-lyuk késő csúcsíves ajtaját díszítő formák az esperesi templom szentélyének falán levő formákhoz hasonlítanak. Nagy művészeti becse van a pilseni főesperesi templom déli oldalához csatlakozó és a XVI. század elején keletkezett Sternberg-féle kápolnának, mely nyolczszöggel záródik; csillagos boltozatának bordái egy lecsüggő zárókőben találkoznak, belsejét geometriai idomokkal díszített három széles ablak világítja meg. A kápolna fölsorolt részletei a Rieth Benedek által elterjesztett építési módra emlékeztetnek. A Pilsen vidékén levő építészeti