Seite - 276 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

276 Rieth Benedek idejében épült és az ő irányát követi; egyes részeinek arányai, tagoltsága, a részletek alakítása, a szobrászati dísz alkalmazása egyaránt művészi kézre vallanak. Még gazdagabb a XV. század utolsó negyedében befejezett kuttenbergi úgy nevezett „kő ház". Kuttenbergben még említésre méltó Vrchovisíi Smísek Jánosnak kastélyszerű lakóháza, továbbá a Münsterberg-féle ház maradványai. Mind a két építmény jellemző a világi építészetre nézve, az előbbi még azért is, hogy a várkastély és a polgári ház között levő lakóház elrendezését és beosztását tűnteti föl. A kuttenbergi „kő ház" homlokzatán a földszínt falát tagoló két csúcsos ív közéből indúl ki és az első emeleten fejlődik ki az erkély. A ház első emeletének díszes hálós boltozata és szépen faragott zárókövei vannak; a fönmaradt talapzatok és mennyezetek arra mutatnak, hogy egykor szobrok díszítették. Oromfala gazdagságra nézve páratlanúl áll Csehországban; levelekkel szegett párkánya fölül egy keresztvirágban végződik. Az orom- falnak czímerekkel díszített három ablakától jobbra és balra egymással szembe vágtató egy-egy lovas alakot látunk; a középső ablak kereszt- virágából almafa nő ki, melyre a kígyó tekerődzik, s a melytől jobbra és balra gyámokon Adám és Éva mezítelen alakja áll, legfölül pedig a felhők közt imádó angyaloktól körülvéve megjelenik az Úr alakja. Ez emléket épen úgy, mint a Münsterberg-féle ház toronyszobájának boltozatát gondos kimunkáltság és jól kiszámított elrendezés jellemzi; valószínű, hogy kutten- bergi mesterek építették, a kik az olasz-udvar és kápolnája, meg a Vrchovist- féle ház helyreállításán is dolgoztak. A polgári építkezésnek Kuttenbergen kivűl Egerben, Pilsenben, Graupenben, Chrudimban, Budweisban, Leitmeritzben és az ország egyéb városaiban is vannak többé-kevésbbé érdekes emlékei, köztük legérdeke- sebbek ama házak, melyek az egeri vásártér keleti oldalán állanak. A magánérdekek mellett a közérdekre fordított gond is előmozdította az országban az építési tevékenységet; e tekintetben a városok nyilvános építményeit illeti meg az elsőség. A II. Vladislav uralkodása alatt többféle és tetemes átalakítást szenvedett prágai ó-városi tanácsház, jelesül nevezetes órájának építészeti kerete, kapuja, s a mellette levő ablak a legtalálóbb példái annak, hogy a vagyonos városok mily nagy díszszel szerették tanácsházaikat ellátni. A XVI. században keletkezett leitmeritzi tanácsház külsején, ablakain, boltozatain és párkányain még mindig a késő csúcsíves ízlés uralkodik; még inkább áll ez a tábori tanácsházról, melynek szépen