Seite - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

290 irányú kiválóbb tevékenységre alig nyílt alkalom. Az úgy nevezett szám- tartói hivatal és a tartományi tábla számára emelt szárny nem szervesen csatlakozik a Vladislav-féle épülethez és művészeti tekintetben egészen kisszerű. Wohlmuth és Tyrol tevékenységének a székesegyház építésén sem maradt művészetileg kiválóbb nyoma. Az ország nagyjainak építkezéseinél is az olasz építőmesterek viszik az irányadó szerepet. A királyi kastély szomszédságában emelkedik a mindjárt *545 után Lobkowitz János által épített, most Schwarzenberg-féle palota, melynek szárnyai a hradschini térre, meredek lejtőn emelkedő homlokzata pedig a Sporner-útcza felé szolgálnak. Ez építmény valóságos mintaképe a csehországi renaissance művészetű palotának; a kiszökellő faragott köveket utánzó sgraffito, a födél kinyúló eresze alatt levő ablaknyílások, a kevéssé kiszökellő pillérek által tagolt oromfalak, a hazai növényvilágból kölcsönzött sgraffito díszítmény, mely az eresz alatti nyílásokat és az oromfalakat élénkíti, valamint az udvar oszlopos csarnoka, mind olyan részletek, melyek Cseh- ország más építményein is előfordúlnak s így együtt véve ismertető jelei az olasz hatás alatt Csehországban kifejlett renaissance építészetnek. A polgári lakóházakon, melyek nagyjában megőrizték a csúcsíves építés korszakabeli elrendezést, szintén előfordúlnak ugyanazon ismertető jelek; a magas födél- széket, a régi idők e tulajdonképeni örökségét, csak most kezdik a díszít- mény szempontjából értékesíteni, a mennyiben az oromfalon festői hatás előidézésére törekedtek. Ilyen oromfalak hosszú sora az útczának egészen sajátos festőiséget kölcsönöz, a mit annak idején még fokoztak a sgraffito díszítmények és a festmények. Példa erre a Neuhaus urai által épített egykori Slawata-féle ház. A csúcsíves formákból lassanként kivetkőzött négyszögű ablaknyílásokat övező keret fölül többnyire erősen kiszökellő párkánynyá alakúi, a félköríves kapunak és az ajtónyílásnak rendszerint faragott kövekből rakott, kiszökellő hatalmas kerete van; ha a ház nemesnek a tulajdona, akkor az ív zárókövét czímer díszíti; ha pedig polgáremberé, akkor a zárókőbe faragott paizson a tulajdonos nevének kezdőbetűje, vagy egyéb jegye áll. A díszesebb paloták kapuját két oszlop fogja közre, s az oszlopokon gerenda nyugszik, ezen pedig ormó emelkedik. Az oszlopok eleinte csatornások, s a csatornákban alúl pálcza-tagok állanak; későbben toskánai ízlésű sima törzsű oszlopok is fordúlnak elő; a XVII. század elejétől fogva pedig gyakoriak a magasság irányában rustica módon tagolt oszlopok. A XVI. század második felében a gerendázat tagoltsága dór rendszerű és