Seite - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

292 fölött levő korona, mely formára nézve megegyezik az V. Károly idejebeli koronával, arra látszik mutatni, hogy ez ablak akkor keletkezett, mikor a városi tanács az 1558-ik évi ünnepélyességek alkalmával I. Ferdinánd királyt, mint újonnan megválasztott római császárt, a tanácsházban üdvözölte. A csehországi renaissance építmények jobbára híjával vannak a gaz- dagabb építészeti tagoltságnak és a szobrászati dísznek; falaik mindazáltal nem maradtak minden ékítmény nélkül, a mennyiben azokat a Florenczben divatozott mód szerint egészen elborították sgraffitóval és szürke színű (chiaroscuro) festményekkel. E díszítő mód eredetileg tisztán ékítményes jellegű volt, a XVI. század második felében azonban alakos ábrázolássá változott. Ilyen példáúl a Tein-udvarnak 1560-ban épült része. Ez iránynak kifejlődését bizonyára előmozdították a román ízlésben dolgozó azon német- alföldi festők, a kik II. Rudolf uralkodása alatt gyakorolták művészetüket Csehországban. Mielőtt ezek megkezdték volna tevékenységüket, már 1570 körűi meghonosodott a cseh festészetben a németalföldi renaissance művé- szetet jellemző cartouche díszítmény. Ennek hatása alatt aztán átalakúl az épületek festészeti dísze, nemkülönben a kő- és a fafaragó művészet is. A prágai királyi kastély kertjében levő, sajnálatosan elhanyagolt Ballhaus pompás példája a Vredeman de Vries János németalföldi díszítő-művész irányával rokon ékítésnek. Ezen, a maga nemében remek alkotás vagy II. Miksa uralkodása alatt, vagy a Rudolf korszakának legelején kelet- kezhetett. A Prágában és környékén levő királyi építmények: a Vladislav-féle kastély, az I. Ferdinánd-féle Belvedere, vagy másként Anna királyné nyári kastélya, a Ferdinánd főherczeg, I. Ferdinánd király fia által épített Stern kastély stucco díszítményei, a későbben épült Ballhaus sgraffito díszítményei mintegy nyomról-nyomra jelzik a renaissance művészet fejlődését Cseh- országban. Mátyás király uralkodásának kezdetével már mutatkoznak a barokk ízlés jelei. Prágán kivűl egészen hasonló, csakhogy valamivel lassúbb menetű volt a fejlődés; a vidéken a művészeti gyakorlat szívósabban ragasz- kodik a hagyományos formákhoz, azonkívül hol helyi körülmények, hol egyéni fölfogás hatása alatt nem egy, egészen sajátos jelenség keletkezik. A királyi szolgálatban levő olasz művészek a „kerti építmény "-nyel egyidejűleg az ország több vidékén építettek. így 1549 körűi az Elbe melletti Brandeis, továbbá Schwarzkostelec és Podébrad királyi kastélyokon dolgoztak, a melyeknek ez időből való külseje mai napig többé-kevésbbé