Seite - 299 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

299 kapuját, mely 1520-ban épült, és melyet csúcsíves meg renaissance formák díszítettek keverten; így továbbá a brüxi tanácsházat, melynek külsejét a cseh renaissance jellemző formái tették érdekessé. Mint a kometaui, úgy a leitmeritzi tanácsház is részben csúcsíves ízlésű; belseje ellenben, név- szerint az ülésterem mennyezetének és falainak pompás faburkolata hatá- rozóttan renaissance művészetű. Az éjszaki vidék számos építménye a német renaissance azon irányát követi, mely Szászországban fejlődött ki. Ilyen építészeti mű Bensenben Saalhausen urainak oromfalakkal élénkített kastélya, a melynek gazdag szobrászati díszű kapuja a német kismesterekre vall. Hasonló díszítmény jellemzi Leitmeritz, Kaaden, Komotau és más város több polgári házát. Ezen éjszak felé egész Drezdáig terjedő és az Erczhegység szász városaiban otthonos iránynak sajátossága a kapufelekbe vájt függőleges, mély hornyolás, melynek aljába ülőhelyűi szolgáló kőlap van beillesztve. Érdekes példái ez iránynak Komotauban a Herrengasse és a Steingasse számos háza, melyek az 1598-ik évi tűzvész után épültek, de régi kapujokat, sőt helylyel-közzel egész homlokzatukat megőrizték. Éjszaki Csehország művészetének leg- jellemzőbb alkotásai az ilyen fajta kőfaragói munkák, sok kapu, továbbá síremlékek, szószékek és szentségtartók. Mindezen művek közeli rokon- ságban vannak Szászország szomszédos vidékeinek Nosseni hatása alatt álló művészeti irányával. E művészeti tevékenységben a Saalhausen, Schlick és Rädern nemzetségek olyan szerepet visznek, mint a Pernstein, Rosenberg, Neuhaus, Lobkowitz, Griespeck és más családok Csehország egyéb vidé- keinek építészetében. Az ország éjszaki vidékének építészetében és szobrászatában a XVI. század elején németalföldi és éjszak-német elemek jutnak uralomra. E tekin- tetben különösen érdekes Reichenberg kastély kápolnája. A kastélyt Rädern Kristóf Menyhért 1582-ben kezdé építeni, a kápolna építését pedig özvegye, Katalin, 1604-től 1606-ig fejezé be. A kápolna belsejének rendkivűl díszes oszloprendjeit, fülkéit, hermáit és ormóit a barokk ízlés felé hajló német renaissance formáinak gazdagsága teszi érdekesekké. Ezzel már a XVII. század küszöbéhez értünk, a mely egyszersmind az építészet fejlődésének történetében új korszak kezdetét jelöli. A barokk elemek, ámbár szűkebb korlátok között, mégis érvényre jutnak a Cseh- országban foglalkozó olasz mesterek művein. Ezek között első helyen áll Vincenzio Scamozzi, a ki itt is meghonosítja művészetének vaskos formáit. 38*