Seite - 300 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

300 Föladata volt a hradschini királyi várkastély folytatólagos kiépítése; már II. Rudolf uralkodása alatt több ízben hozzá fogtak e munkához, a melyet aztán utódja, Mátyás király, nagy erélylyel folytatott, a mennyiben Scamozzi által a Hradschiner Ring felé néző új szárnyat építteté. E szárnynak 1614-ben befejezett nagy fő kapuja ma is ép; hatalmas nyílását két oldalt rustica pillérek fogják közre, ezeken dór művészetű gerenda nyugszik, e fölött pedig két gúla között emelkedő oromban czímer és fölírás van. A Vladislav-féle termet a Mindszentek templomának szentélyével összekötő és az előbbihez hasonló kapu, nemkülönben az ó-városi tanácsháznak több része és néhány templom szintén ez időből valók. Az egyházi építészet terén a XVII. század kezdetén a csúcsíves rendszer még küzködik a már győzelmes renaissance művészettel; e téren a hazai építőmesterek és kőfaragók még ellenállának az előre törő olaszoknak. Nagyobb újabb egyházi építmény emelésére hosszú idő eltelte után csak akkor kínálkozott alkalom, mikor egyfelől a Jézus-társaság elterjedt, más- felől pedig az ágostai ev. felekezet tért foglalt. Az I. Ferdinánd által pártfogolt jezsuiták már 1556-ban elfoglalták a Károly-híd közelében levő és Szent Kelemenről nevezett kolostort, 1578-ban pedig hozzáfogtak a Salvator templom építéséhez. Ezen eredetileg nagyon egyszerű építményt a XVII. század folyamán meglehetősen nyers pompával látták el; építésének első korszakából most már csak az 1601-ik évben befejezett kapuk vannak meg. Ez időtájt (1600) fejezték be a hozzája csatlakozó, s a Prágában letelepült olaszok által alapított „olasz-kápolnát", mely egyszerű kerek építmény, s melynek festői hatású előcsarnoka későbbi időben keletkezett. A luthe- ránusok által alapított és 161 l-től 1613-ig épített, mostani Maria de Victoria templom eredeti külsejéből keveset őrzött meg, kivéve a Scamozzi művészetére mutató kaput, melynek legalább egy része ebben a korszakban keletkezhetett. A lutheránusok által 1611-től 1614-ig emelt második épít- mény, a Geist-útczában levő Salvator templom még a csúcsíves rendszer szellemét tükrözi vissza. Mint ennek a templomnak, épen úgy az 1603-ik évben II. Rudolf által alapított és 1625-ben befejezett strahovi Rochus kápolnának is csúcsos ívű magas ablakai és keskeny támasztó pillérei vannak, azonban a csúcsíves rendszer e maradványaihoz Scamozzi művészetének szellemében formált részletek csatlakoznak. Prága után a vidéken is keletkeztek lutheránus templomok és két ilyen építményen, Braunauban és Klostergrabban, a munkának az egyházi hatóság